bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Job 29
Job 29
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 28
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 30 →
1
Akkor Jób ismét felvette példázatát, és azt mondta:
2
Oh, vajha úgy lehetnék, mint a hajdani hónapokban; mint azokban a napokban,
3
mikor Isten őrzött engem: mikor szövétneke fejem felett fénylett; annak világosságánál jártam sötétben:
4
mint téli napjaimban voltam akkor, mikor Isten barátsága sátoromon volt:
5
mikor a Mindenható még mellettem volt; körülöttem voltak legényeim:
6
mikor vajban fÚrödtek lépteim; és a szirt nálam olajpatakokat ontott.
7
Mikor kimentem a kapuba a város elé; a piacon felállítottam székemet:
8
látták a legények és elbújtak; a vének pedig felkeltek és állva maradtak:
9
a fejedelmek megálltak a beszédben; és kezüket szájukra tették:
10
a vezetők hangja elrejtőzött; és nyelvük ínyükhöz tapadt:
11
mert amely fül hallott, boldognak mondott engem; és amely szem látott, bizonyságot tett mellettem.
12
Mert megmentettem a szegényt, aki segítségért kiáltott; és az árvát, akinek nem volt segítője.
13
A veszendőnek áldása szállt reám; és az özvegy szívét felujjongtattam.
14
Igazságba öltöztem és az énbelém; felöltő és fejdísz gyanánt ítéletem volt.
15
Szeme voltam a vaknak; és a sántának lába én.
16
Atyjuk voltam a szegényeknek; akit nem ismertem is, kivizsgáltam a perét.
17
És kitörtem a gonosztevő fogait; és fogai közül a zsákmányt kiütöttem.
18
[Azt gondoltam tehát, fészkemmel múlok ki; és sok napom lesz, mint a föveny.
19
Gyökereim nyitva lesznek a víznek; és a harmat ágamon hál.
20
Dicsőségem fiatal marad velem; és íjam megújul a kezemben.]
21
Rám hallgattak és vártak; és némán figyeltek tanácsomra:
22
szavaim után nem változtattak. És míg rájuk csepegtek szavaim:
23
úgy vártak rám, mint az esőre; és szájukat kitátották, mint a tavaszi esőre.
24
Ha rájuk nevettem volna, nem hitték volna el; de arcom derűjét nem vették semmibe.
25
Ha hozzájuk vettem utat, főhelyre ültem; és úgy trónoltam, mint király a seregben (amint gyászolókat vigasztal).
← Chapter 28
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 30 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42