Proverbs 1

Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István

Jump to: Chapter 2 →

1Példabeszédek: Salamontól, Dávid fiától, Izrael királyától:

2bölcsesség és fegyelem megismerésére; az ész szavának megértésére;

3az ésszerű fegyelem, igazság, ítélet, és méltányosság elfogadására.

4Adván a tapasztalatlanoknak okosságot; az ifjúnak tudást és meggondolást:

5amit ha hall, a bölcs öregbíti tudományát; és az értelmes jártasságot szerez;

6megértvén példabeszédeket és gúnyverseket, bölcsek beszédeit és talányaikat.

7Az Úr félelme a tudás kezdete: bölcsességet és fegyelmet bolondok néznek le.

8Hallgass fiam, atyád fegyelmére; és el ne hagyd anyád tanítását.

9Mert kedvesség koszorújává lesznek azok fejeden; és nyakékké a nyakadon.

10Fiam, ha bűnösök csábítanak téged, ne kövesd,

11ha azt mondják: Jer velünk, álljunk lesbe vérre; rejtőzzünk el egy ártatlan ellen ok nélkül.

12Nyeljük el őket, mint a pokol, elevenen; és teljesen, mint akik sírba szálltak.

13Mindenféle drága gazdagságra teszünk szert, megtöltjük házainkat zsákmánnyal;

14ha sorsodat közénk veted; egy erszényünk lesz mindnyájunknak:

15fiam, ne menj egy útra velük; tartsd vissza lábadat ösvényüktől.

16Mert lábaik a gonoszra futnak; és sietnek vért ontani:

17[mert hiába van kifeszítve a háló az egész szárnyas nép szemeiben];

18de ők a saját vérükre állnak lesbe; a maguk élete ellen rejtőznek el.

19Így járnak mind, akik jogtalan nyereségre törnek; az a gazdája életét veszi el.

20A bölcsesség az utcán harsog; a tereken kiereszti hangját,

21zajongások forgatagában kiált [a kapunyílásokban a városban mondja mondásait]:

22Meddig lesz, hogy ti együgyűek együgyűséget szerettek, a csúfolók csúfolást kívánnak maguknak; és a bolondok gyűlölik a tudást?

23Forduljatok az én dorgálásomhoz, íme, kiöntöm rátok lelkemet; tudatom veletek beszédeimet:

24Mivel hívtalak és vonakodtatok; kezemet nyújtottam és nem volt, ki figyeljen:

25és semmibe vettétek minden tanácsomat; és dorgálásomra nem hajlottatok:

26én is kacagok majd szerencsétlenségteken; csúfolódom, mikor félelem jön reátok:

27mikor félelem jön rátok, mint vihar, és szerencsétlenség ér, mint forgószél; mikor ínség és szükség jön reátok.

28Akkor hívnak majd engem, de nem felelek; keresnek engem, de nem találnak:

29azért, amiért gyűlölték a tudást; és nem az Úr félelmét választották:

30nem hajtottak az én tanácsomra; megvetették minden dorgálásomat.

31Esznek tehát útjuk gyümölcséből; és a maguk tanácsaiból laknak jól.

32Mert az együgyűeket elpártolásuk öli meg; és a dőréket gondtalanságuk veszti el.

33Aki pedig reám hallgat, biztonságban lakik; és nyugodtan a gonosz félelmétől.

Jump to: Chapter 2 →