bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
/
Mark 10
Mark 10
Hungarian Bible (RLUZ) 1971 - Ravasz László Újszövetség fordítása
← Chapter 9
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 11 →
1
Útrakelt és elment onnan Júdea határába, a Jordánon túlra. Ismét nagy sokaság gyűlt köréje, ő pedig, szokása szerint, tanította őket.
2
A farizeusok odamentek hozzá és kísértő szándékkal megkérdezték tőle, hogy szabad-e a férjnek feleségét elbocsátani?
3
Ő pedig azt felelte nekik: Mit parancsolt nektek Mózes?
4
Ők azt felelték: Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk és elváljunk.
5
És Jézus így válaszolt: A ti szívetek keménysége miatt írta ezt a parancsolatot,
6
De a teremtés kezdete óta férfiúvá és asszonnyá teremtette őket az Isten,
7
ezért a férfiú elhagyja az ő atyját és anyját, és ragaszkodik a feleségéhez,
8
és lesznek ketten egy testté. Azért többé nem két test ők, hanem egy.
9
Amit tehát az Isten egybe szerkesztett (eggyé tett), ember el ne válassza.
10
És odahaza a tanítványai ismét megkérdezték őt e dolog felől.
11
Ő pedig így felelt nekik: Aki elbocsátja a feleségét és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene;
12
ha pedig a feleség hagyja el az ő férjét és mással kel egybe, házasságtörést követ el.
13
És kis gyermekeket vittek hozzá, hogy kezét rájuk tegye. A tanítványok pedig feddették őket.
14
Amikor Jézus ezt látta, megharagudott, és azt mondta nekik: Engedjétek hozzám a kisdedeket, és ne tiltsátok el őket, mert ilyeneké az Isten országa.
15
Bizony mondom nektek, aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint egy kis gyermek, semmiképpen sem megy be abba.
16
Azután Ölébe vette őket, kezét rájuk tette és megáldotta.
17
És mikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, térdre borult előtte, és megkérdezte tőle: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az Örökéletet elnyerjem?
18
Jézus pedig így válaszolt neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten.
19
A parancsolatokat tudod, ne ölj, ne paráználkodjál, ne lopj, hamis tanúbizonyságot ne tégy, ne csalj! Tiszteld atyádat és anyádat!
20
Ő pedig azt mondta neki: Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva,
21
Jézus pedig rátekintett, megkedvelte őt, és azt mondta neki: Egy fogyatkozásod van: Eredj el, add el minden vagyonodat, és oszd szét a szegények között, és kincsed lesz a mennyben. Azután jöjj, (vedd fel a keresztet), és kövess engem!
22
Az pedig elszomorodott a beszéden és búsan távozott, mert nagy vagyona volt.
23
Jézus pedig körültekintve így szólt tanítványaihoz: Milyen nehezen mennek be a gazdagok az Isten országába!
24
A tanítványok megdöbbentek az ő beszédén, de Jézus újra megszólalt és ezt mondta nekik: Gyermekeim, milyen nehéz a gazdagságban bizakodóknak az Isten országába bejutni.
25
Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni az Isten országába.
26
Azok még jobban elképedtek, és megrökönyödve így szóltak egymás között: Hát akkor kicsoda üdvözülhet?
27
Jézus pedig szemükbe nézett, és azt mondta: Embereknél lehetetlen ez, de az Istennél nem; mert az Istennél minden lehetséges.
28
És Péter kezdte mondani: íme mi mindent elhagytunk és követtünk téged.
29
Jézus pedig ezt mondta: Bizony mondom nektek, senki sem hagyta el házát, fiútestvéreit vagy nőtestvéreit, anyját, atyját, vagy feleségét, vagy gyermekeit, vagy szántóföldeit én érettem és az evangéliumért, hogy ne kapna száz annyit.
30
Most ebben a világban házakat, fiútestvéreket és nőtest-véreket és anyát, gyermekeket és szántóföldeket, igaz, hogy üldöztetésekkel. A jövendő világban pedig Örökéletet.
31
Sok utolsó lesz akkor elsővé, és sok első utolsóvá.
32
Úton voltak, és mentek fel Jeruzsálembe, és előttük haladt Jézus; a tanítványok és követői hol csodálkoztak, hol meg féltek. Ekkor ismét maga mellé vette a tizenkettőt, kezdte nekik mondani, mi vár reá:
33
íme felmegyünk Jeruzsálembe, és az Ember Fiát árulással a papi fejedelmek és írástudók kezébe adják. Azok halálra ítélik, és kiszolgáltatják a pogányoknak.
34
Csúfot űznek belőle, leköpdösik, megkorbácsolják és megölik; de harmadnap feltámad.
35
És odajárultak hozzá Jakab és János, Zebedeus két fia, és azt mondták: Mester, szeretnők, ha teljesítenéd kérésünket.
36
Ő pedig megkérdezte tőlük: Mit kívántok tőlem?
37
Azok ezt mondták: Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, másikunk a bal kezed felől üljön a te dicsőségedben.
38
Jézus azonban azt mondta nekik: Nem tudjátok, mit kértek. Kiihatjátok-e azt a poharat, amelyet én kiiszom? És megkeresztelkedhettek-e azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?
39
Azok pedig azt mondták: Megtehetjük. Jézus azonban így szólt hozzájuk: A poharat ugyan, amelyet én kiiszom, kiisszátok, és a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek,
40
de az én jobb és balkezem felől való ülést nem az én dolgom megadni, hanem azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.
41
Mikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, zúgolódni kezdtek Jakabra és Jánosra,
42
Jézus pedig magához szólította őket, és ezt mondta nekik: Tudjátok, hogy azok, akik a pogányok között fejedelmeknek számítanak, uralkodnak rajtuk, és az ő nagyjaik hatalmaskodnak felettük,
43
de nem így van ez közöttetek; hanem aki nagy akar lenni közöttetek, legyen a ti szolgátok;
44
és aki közöttetek első akar lenni, szolgáljon mindenkinek.
45
Mert az Ember Fia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon és az ő életét váltságul adja sokakért.
46
Közben Jerikóba értek. És mikor ő és tanítványai, és a nagy sokaság Jerikóból kifelé ment, Timeus fia, Bartimeus, egy vak koldus ott ült az útfélen.
47
És mikor meghallotta, hogy ez a Názáreti Jézus, kiáltozni kezdett: Dávid Fia, Jézus, könyörülj rajtam!
48
Erre sokan rátámadtak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: Dávid Fia, könyörülj rajtam!
49
Jézus megállt, és azt mondta, hívjátok ide. És odahívták a vakot e szavakkal: Bízzál! Kelj fel! Hívat téged!
50
Az pedig felső ruháját ledobva felugrott, és odasietett Jézushoz.
51
És Jézus így szólt hozzá: Mit kívánsz tőlem? Megteszem. A vak pedig azt mondta: Mester, hogy lássak.
52
És Jézus így szólt hozzá: Eredj el; a te hited meggyógyított téged. És azonnal megjött a szemevilága és követte őt az úton.
← Chapter 9
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 11 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16