bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian HUNB (Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája)
/
Job 30
Job 30
Hungarian HUNB (Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája)
← Chapter 29
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 31 →
1
Most azonban kinevetnek engem, akik fiatalabbak nálam, akiknek az apját annyira sem becsültem, hogy juhászkutyáim közé soroljam.
2
Mire mentem volna kezük erejével? Hiszen életerejük odalett.
3
Ínségtől és éhségtől legyengülve a kopár földet rágják a már régen elpusztult pusztaságon.
4
Vadsóskát tépnek a bokrok mellett, és rekettyegyökér a kenyerük.
5
Kiközösítik őket, és rájuk kiáltanak, mint a tolvajokra.
6
Völgyek szakadékaiban kell lakniuk, a föld és a sziklák üregeiben.
7
A bokrok között kiáltoznak, a csalánok alatt gyülekeznek.
8
Bolondok, sőt becstelenek is, akiket korbáccsal vertek ki az országból.
9
És most ezek gúnyolódnak rajtam, ezek fecsegnek rólam.
10
Utálkozva távolodnak el tőlem, és nem átallnak arcomba köpni.
11
Mert meglazította íjam húrját, és megalázott az Isten: azért viselkednek zabolátlanul velem szemben.
12
Jobb felől csőcselék támad rám, lábamnak gáncsot vetnek, és utat építenek ellenem, hogy megrontsanak.
13
Az én ösvényemet meg elrontják, hogy romlásomat siettessék, pedig nincs is segítőjük.
14
Mint valami széles résen, úgy törnek ellenem: viharként zúdulnak rám.
15
Rémület fog el. Szélvész űzi el méltóságomat, boldogságom eltűnt, mint a felleg.
16
Fogytán van már a lelkierőm, a nyomorúság napjai tartanak fogva.
17
Éjszaka nyilallás van a csontjaimban, és kínjaim nem csillapodnak.
18
Nagy erejével megfogja öltözetemet, ruhámnál fogva megragad.
19
Sárba dobott engem, hasonló lettem a porhoz és a hamuhoz.
20
Segítségért kiáltok hozzád, de nem válaszolsz. Eléd állok, de te csak figyelsz engem.
21
Kegyetlenné váltál irántam. Erős kézzel üldözöl engem.
22
Fölemelsz, és elsodortatsz a széllel, szétmállasztasz a viharban.
23
Jól tudom, hogy halálba viszel, abba a házba, ahol minden élő találkozik.
24
De a roskadozó nem nyújthatja ki a kezét? Aki veszélyben van, nem kiálthat segítségért?
25
Nem sírtam-e, ha valakinek nehéz napja volt? Nem volt-e lelkem szomorú a szegény miatt?
26
Bizony, jót reméltem, és rossz jött. Világosságot vártam, és sűrű homály jött.
27
Forr a bensőm, nincs nyugtom, elértek a nyomorúság napjai,
28
Feketén járok, de nem a nap hevétől. Fölkelek, hogy segítségért kiáltsak a gyülekezethez.
29
A sakálok testvére lettem, és a struccok társa.
30
Bőröm megfeketedett, csontom pedig ég a láz miatt.
31
Citerám gyászosan szól, sípom síró hangon.
← Chapter 29
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 31 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42