bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa
/
Acts 22
Acts 22
Hungarian Bible (BUZ) 1967 - Dr. Budai Gergely Ujszovetseg forditasa
← Chapter 21
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 23 →
1
PÁL VÉDI MAGÁT A JERUZSÁLEMI NÉP ELŐTT. ELMONDJA DAMASZKUSZI MEGTÉRÉSÉT (ACs 9:1-19; 26:12-18) Férfiak, atyámfiai és atyák, hallgassátok meg most az én beszédemet, amelyet a magam mentségére mondok néktek.
2
Amikor meghallották, hogy héber nyelven szól nékik, még jobban elcsöndesedtek. És akkor Pál így szólt:
3
Én zsidó ember vagyok, a kilikiai Társzoszban születtem, de ebben a városban (Jeruzsálemben) nevelkedtem; Gamáliél iskolájában nagyon gondosan tanultam az atyai törvényt, és Istennek én is olyan buzgó gyermeke voltam, mint ma ti is valamennyien;
4
mint ilyen, ennek az új tanításnak (Jézusnak) híveit halálba üldöztem, megkötöztem és börtönbe juttattam férfiakat is nőket is;
5
tanúm erre a főpap is meg a vének tanácsa is; tőlük leveleket is kaptam a Damaszkuszban élő atyafiakhoz, és elmentem oda, hogy az odavaló keresztyéneket is megkötözve Jeruzsálembe hozzam, hogy büntetésüket megkapják.
6
De az történt velem, hogy amint mentem, és közeledtem Damaszkuszhoz, déltájban az égből hirtelen nagy világosság sugárzott körül;
7
a földre estem és hangot hallottam, amely azt mondta nékem: Saul, Saul miért üldözöl engem?
8
Én azt feleltem: Ki vagy Uram? És Ő így szólt nékem: Én vagyok a názárethi Jézus, akit te üldözöl.
9
Akik pedig velem voltak, a világosságot ugyan látták, de nem hallották a hangját annak, aki velem beszélt.
10
Én azt kérdeztem: Mit cselekedjem Uram? Az Úr azt mondta nékem: Kelj föl és menj Damaszkuszba, ott majd megmondják néked mind azt, amit Isten felőled elrendelt, hogy véghezvidd.
11
Mivel azonban annak a világosságnak fényessége megvakított, a velem lévők kézen fogva vezettek, és úgy mentem be Damaszkuszba.
12
Egy bizonyos Ánániász pedig, aki a törvény szerint élő kegyes férfiú, és akiről az ott lakó zsidók mind jó tanúbizonyságot tesznek,
13
eljött hozzám, mellém állt, és így szólt: Saul, atyámfia, nyerd vissza látásodat! És én abban a szempillantásban ismét láttam, és reátekintettem.
14
Ő pedig így szólt: A mi atyáink Istene kiválasztott téged, hogy megismerd az Ő akaratát, és meglásd amaz Igazat, és szót hallj az Ő ajkáról,
15
mert az Ő tanúbizonyságtévője leszel minden ember előtt ama dolgok felől, amiket láttál és hallottál.
16
Most tehát miért késedelmeskedsz? Kelj föl, keresztelkedjél meg, mosd le bűneidet és hívd segítségül az Úr nevét.
17
Történt pedig, hogy amikor Jeruzsálembe visszatértem, és a templomban imádkoztam, révületbe estem,
18
és láttam az Urat, és Ő azt mondta nékem: Siess, és menj ki gyorsan Jeruzsálemből, mert a jeruzsálemiek tőled nem fogadják el a rólam szóló tanúbizonyságtételt.
19
Akkor így szóltam: Uram, ők maguk tudják, hogy börtönbe vetettem és minden zsinagógában megvertem azokat, akik benned hittek;
20
és amikor Istvánnak, a te tanúbizonyságtevődnek vére kiomlott, én is ott álltam, tetszett nékem az ő cselekedetük, és őriztem az ő gyilkosainak ruháját.
21
Akkor azt mondta nékem: Eredj el, mert én messze, a pogányok közé küldelek tégedet.
22
PÁL A RÓMAI EZREDES ELÉ KERÜL Eddig a szóig nyugodtan hallgatták Pált, de most hangosan azt kiáltották: Töröld el a föld színéről az ilyen embert, mert nem szabad néki tovább élnie.
23
Mivel pedig kiáltoztak, és felső ruhájukat levetették, és port szórtak a levegőbe,
24
az ezredes megparancsolta, hogy Pált vezessék a várba, és meghagyta, hogy korbácsütésekkel vallassák őt ki, hogy kiderüljön, miért kiáltoztak úgy ellene.
25
Amikor pedig szíjakkal lekötözték, (hogy megkorbácsolják), Pál az ott álló századosnak így szólt: Vajon szabad-é néktek megkorbácsolnotok egy embert, aki római polgár és még nincs elítélve?
26
Amikor a százados ezt meghallotta, elment az ezredeshez, és megjelentette néki, mondván: Mit akarsz tenni? Ez az ember ugyanis római polgár.
27
Akkor az ezredes odament Pálhoz és azt mondta néki: Mondd meg nékem, te római polgár vagy? Pál így szólt: Az vagyok.
28
Az ezredes így felelt: Én nagyon sok pénzen vásároltam meg ezt a polgárjogot. Pál pedig azt mondta: Én meg római polgárnak születtem.
29
Akkor azonnal otthagyták, akik vallatni akarták; az ezredes pedig megijedt, amikor megtudta, hogy Pál római polgár, és őt mégis megkötöztette.
30
A RÓMAI EZREDES PÁLT A JERUZSÁLEMI NAGYTANÁCS ELÉ ÁLLÍTJA Másnap az ezredes meg akarta tudni az igazat, hogy a zsidók mivel vádolják Pált; megszabadította hát őt bilincseitől (ACs 21:33), és megparancsolta, hogy a főpapok és a nagytanács tagjai mind gyűljenek össze, és akkor Pált levezettette és eléjük állította.
← Chapter 21
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 23 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28