bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
/
Isaiah 33
Isaiah 33
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
← Chapter 32
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 34 →
1
Jaj neked, te pusztító, akit még nem ért el a pusztulás! Jaj neked, te rabló, akit még nem raboltak ki! Mikor befejezed a pusztítást, téged fognak elpusztítani, mikor abbahagyod a rablást, téged rabolnak ki!
2
Örökkévaló, könyörülj meg rajtunk, hiszen csak benned reménykedünk! Nyújtsd felénk védelmező karod minden nap, légy szabadítónk a veszedelem idején!
3
Mennydörgő szavadtól rémülten szétfutnak a népek, mikor megmutatod hatalmadat, elszélednek a nemzetek.
4
A zsákmányt úgy szétkapkodják, ahogy a zöld vetést a sáskahad felemészti. Úgy vetik magukat a zsákmányra, ahogy a sáskák megszállják a mezőket.
5
Bizony, felséges az Örökkévaló, mert magasságban lakik! Betölti Siont igaz ítélettel és igazsággal.
6
Békesség és hűség vesz körül téged, Sion, bölcsesség, üdvösség és az Örökkévaló ismerete lesz a gazdagságod. Az Örökkévaló imádata és félelme lesz kincsed.
7
Nézzétek! Az utcákon erős harcosok kiáltoznak, a békekövetek keservesen sírnak.
8
Az utcákon senki sem jár, az utak is elhagyottak. Az ellenség megszegte a szövetséget, megvetette a városokat, semmibe veszi a lakosokat.
9
Még a föld is gyászol és pusztul, még a Libanon is kiszárad és elhervad, Sáron síksága, mint a sivatag, Básán és Kármel erdői csupaszok!
10
„Most már fölkelek, nem várok tovább — mondja az Örökkévaló —, megmutatom nagyságomat, s mind meglátjátok hatalmam!
11
Szalmát fogantok, polyvát szültök, mind semmi az! Ezért leheletem, mint a tűz elégeti a polyvát, s megemészt benneteket!
12
Elégeti a népeket is, csontjaikból csak mész marad, elhamvadnak, mint tövis a tűzben.
13
Halljátok meg, ti távol lakók, mit tettem! Ismerjétek meg, ti közel valók, hatalmamat!”
14
Megrettennek a bűnösök Sionban, rémület fogja el az istenteleneket: „Ki lakhat közülünk a megemésztő lángokkal együtt? Ki maradhat örökké izzó tűzhöz közel?”
15
Aki igazságosan él és cselekszik, aki beszédében egyenes, nem nyerészkedik erőszakkal, vagy csalással, nem fogad el megvesztegetést, hallani sem akar véres terveket, látni sem akar semmi gonoszságot!
16
Az ilyen biztonságban él, védett, magas helyen lakik, hegycsúcson épült vár az otthona, kenyerét megkapja, s nem szomjazik soha.
17
Meglátod a Királyt teljes dicsőségében, saját szemeddel szemlélheted! Meglátod tágas országát, s messze terjedő szép határait.
18
Visszaemlékezel akkor a nyomorúság idejére, s elgondolod: „Hol vannak már az adószedők? Hová lettek, akik mindent számba vettek, s még a tornyokat is összeírták?
19
Hová tűnt az erőszakos elnyomók népe, akiknek még beszéde sem érthető? Milyen dadogó nyelven beszéltek! Bizony, mind eltűntek, nincsenek sehol!”
20
Sionra nézz, ünnepeink városára! Jeruzsálemet nézd, a nyugalom hajlékát! Olyan sátor ez, amely nem vándorol többé, sátorszegeit nem húzzák ki soha, kötelei örökké tartanak.
21
Mert ott az Örökkévaló, a dicsőséges maga lesz velünk, a bővizű folyók és széles folyamok Királya! De ezeken a vizeken nem jár többé idegen hadi gálya, sem kereskedők büszke hajója!
22
Mert az Örökkévaló a mi bíránk, ő ad nekünk törvényt, ő a Királyunk és Megmentőnk!
23
Ellenségeink hajóin a kötelek meglazultak, nem tartják az árbocot, nem feszítik a vitorlát. Zsákmányunk oly temérdek, még a sántáknak is bőven jut belőle, alig győzzük majd szétosztani.
24
Sion lakói közül egy se mondja többé: „Beteg vagyok.” Lakosai bűntől és bűntudattól szabadon élnek.
← Chapter 32
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 34 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66