bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
/
Isaiah 40
Isaiah 40
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
← Chapter 39
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 41 →
1
„Vigasztaljátok népemet, bátorítsátok! — mondja Istenetek. —
2
Beszéljetek a szívére Jeruzsálemnek! Hirdessétek neki, hogy szolgaságának ideje letelt, hogy vétkeit az Örökkévaló megbocsátotta, kétszeresen megbüntette már összes bűnéért az Örökkévaló.”
3
Halljátok meg a kiáltónak szavát: „Készítsetek utat az Örökkévalónak a pusztaságban! Egyengessétek Istenünk útját a kietlenben!
4
Töltsétek föl mind a völgyeket, a hegyek és dombok legyenek rónává, ami tekervényes, legyen egyenessé, ami göröngyös, legyen simává!
5
Akkor megjelenik az Örökkévaló dicsősége, és minden halandó látni fogja, kivétel nélkül mindannyian!” — az Örökkévaló maga mondta ezt.
6
Egy hang szólt hozzám: „Hirdesd, jó hangosan!” Kérdeztem: „Mit mondjak?” Ezt mondd: „Minden halandó olyan, mint a fű a pusztán! Minden emberi dicsőség, mint a mező virága.
7
Csak rálehel az Örökkévaló, és megszárad a puszta füve, elhull virága. Bizony, mint a fű, olyan a nép!
8
Elszárad a fű, elhull a virág, de Istenünk szava örökké érvényes marad!”
9
Sion, jó hírt viszel, hát magas hegycsúcsra menj fel! Jeruzsálem, jó hírt kiáltasz, ereszd ki hát hangodat! Ne félj, hirdesd bátran Júda városainak: „Nézzétek, Istenetek jön!”
10
Nézzétek, az Örökkévaló Isten jön hatalommal! Erős kézzel uralkodik. Magával hozza népének jutalmát, de ellenségeinek megfizet érkezése előtt.
11
Mint pásztor, úgy vezeti nyáját. Gondjukat viseli, karjára gyűjti a bárányokat, s ölébe veszi, a szoptatósakat gyengéden vezeti.
12
Ugyan ki mérte meg markával az óceán vizét? Ki mérte fel arasszal az egeket? A föld porát ki szedte kosarába, vagy ki tette mérlegre a hegyóriásokat? Ki mérte le a dombokat?
13
Ki parancsolt valaha az Örökkévaló Szellemének? Tanácsot ki adott neki? Oktatta őt valaki?
14
Vagy kitől kért az Örökkévaló tanácsot valaha? Ki tanította ítélkezni? Ki oktatta bölcsességre? Az értelem útjára ki vezette?
15
Lám, a nemzetek, mint vízcsepp a vödörben, csak annyit számítanak előtte! Az összes sziget és tengerpart, mint porszem a mérlegen.
16
Az Örökkévalóhoz méltó áldozathoz nem elég Libanon egész erdeje sem a tűzre, összes vadállata sem az égőáldozatra.
17
Az Örökkévaló előtt a nemzeteknek semmi súlyuk sincs a mérlegen, a semminél is kevesebbek az ő szemében.
18
Kihez hasonlítanátok az Örökkévalót? Lehet-e képmást készíteni róla?
19
Mégis van, aki bálványszobrot készít, fémből kiönti formáját, arannyal bevonja, ezüstláncokkal ékesíti.
20
Akinek ilyen áldozatra nem telik, az nem korhadó fát választ, keres hozzá ügyes faragó mestert, bálványszobrot készíttet vele, s felállítja magának.
21
Hát nem tudjátok, nem hallottátok? Nem mondták nektek soha? Nem értitek, hogyan készültek a föld alapjai?
22
Az Örökkévaló az egyetlen igaz Isten! Ott ül trónján a földkerekség fölött! Lába előtt a földi lakók, mint a sáskák a fűben, olyan aprók! Ő feszítette ki az eget, mint fátylat, vagy lakósátrat a föld fölé.
23
Ő teszi semmivé a hatalmas fejedelmeket, megfosztja hatalmuktól a földi uralkodókat.
24
Alighogy helyükre ültették őket, hatalmuk épphogy kicsírázott, alig vertek gyökeret a földben — ha az Örökkévaló rájuk fúj: máris elfonnyadnak, kiszáradnak, s a vihar felkapja őket, mint polyvát a szél!
25
„Kihez akartok hasonlítani engem? Kivel mértek össze?” — kérdezi a Szent.
26
Nézzetek föl a magasba, tekintsétek a csillagokat! Ki teremtette azokat? Ki teremtette az égi seregeket? Bizony, ő néven szólítja valamennyit! Az Örökkévaló hatalma és ereje miatt egy sem hiányzik!
27
Miért mondod hát Jákób népe, hogyan mondhatod ezt Izráel nemzete: „Nem látja az Örökkévaló a sorsomat, túl messze van, hogy megvédjen az igazságtalanságtól!”
28
Hát nem tudod, nem hallottad soha, hogy Örökké Élő Isten az Örökkévaló, aki teremtette az egész földet, figyelmével mindenkit követ, s nem fárad el soha! Bölcsessége kifürkészhetetlen!
29
Ő ad erőt a megfáradottnak, s az erőtlen erejét megsokszorozza.
30
Mert elfáradnak még a fiatalok is, kimerülten összerogynak a legkülönbek.
31
De akik az Örökkévalóra várnak, akik benne bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, magasra szállnak, mint a sasok! Futnak, de nem fáradnak el, járnak, de nem merülnek ki.
← Chapter 39
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 41 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66