bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
/
Isaiah 48
Isaiah 48
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
← Chapter 47
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 49 →
1
Ezt mondja az Örökkévaló: „Hallgass rám, Jákób népe, akik Izráelnek nevezitek magatokat, bár Júdától származtok! Az Örökkévaló nevére esküsztök, Izráel Istenét emlegetitek, de nem őszintén, nem igazán.
2
Hiszen a Szent Város lakóinak hívnak titeket, és Izráel Istenében bíztok, kinek neve: Örökkévaló, a Seregek Ura!
3
Amik eddig történtek, már régen megmondtam nektek. Előre megmondtam, idejében tudtotokra adtam, azután hirtelen megtettem. Bizony, szavaim mind beteljesedtek!
4
[4-5] Mielőtt megtörtént volna, kijelentettem nektek a jövőt, mert tudtam, hogy mennyire makacs vagy, milyen nehezen formálható, és nem hiszel nekem. Hát megmutattam neked, amik következtek, hogy ne mondhasd: »Bálványaim tették ezt! Bálványszobrom parancsára történt!«
6
Előre hallottad, majd saját szemeddel láttad, tanúskodhatsz róla. De mostantól új dolgokat hirdetek, eddig rejtett dolgokat mondok neked, amelyekről nem hallottál soha.
7
Most teremtettem ezeket, nem régen, nem hallottad ezelőtt, hogy ne mondhasd: »Ezt már rég tudom!«
8
Bizony, nem hallgattál rám, nem értettél meg semmit, mert régtől fogva befogtad a füled! Hiszen jól ismerlek téged, milyen hűtlen vagy és engedetlen, s hogy születésed óta lázadsz ellenem.
9
Nevemért mégis fékezem haragom, dicsőségemért türtőztetem magam, hogy ki ne irtsalak.
10
Nézd, megtisztítalak, mint az ezüstöt, de a szorongatás tüzében. Próba alá vetlek a csapások kohójában.
11
Csak önmagamért bánok így veled, tudd meg, csak magamért, nem miattad! Mert hogyan is hagyhatnám, hogy gyalázzák nevem? Dicsőségem másnak át nem engedem!”
12
„Figyelj rám, Jákób! Hallgass rám Izráel, akit elhívtam! Én vagyok a kezdet, és én vagyok a befejezés!
13
Kezem alapozta meg a földet, jobb karom terjesztette ki az eget. Mikor szólítottam őket, mind előálltak, hogy parancsom teljesítsék.
14
Gyűljetek mind elém, halljátok meg ezt nemzetek! Ugyan ki az közületek, aki megmondta volna előre, hogy akit az Örökkévaló szeret, végrehajtja az Örökkévaló akaratát Babilonon, és a káldeusokon?
15
Egyedül én mondtam meg előre. Elhívtam, el is hoztam, útjait egyengettem, és győzelemre segítettem!
16
Jöjjetek ide, és halljátok meg ezt! Kezdettől fogva nyíltan beszéltem, nem titokban! Kezdettől fogva ott vagyok, ahol beteljesedik, amit előre megmondtam.” Tudjátok meg, hogy az Örökkévaló Isten küldött engem és az ő Szellemét.
17
Ezt mondja az Örökkévaló, Izráel Szentje, Megváltód: „Én vagyok Istened, az Örökkévaló, aki tanítalak téged mindarra, ami javadra válik, aki vezetlek azon az úton, amelyen járnod kell.
18
Bárcsak engedelmeskedtél volna parancsaimnak! Akkor most békességed és jóléted oly bőséges volna, mint az áradó folyóvíz. Igazságosságod olyan lenne, mint a tenger dagály idején.
19
Bizony, akkor utódaid annyian lennének, mint tengerparton a homokszemek, gyermekeid, mint a kavicsok, megszámlálhatatlanul! Akkor nem pusztítanák őket, egyet sem ölnének meg közülük soha!”
20
Jöjjetek ki Babilóniából, meneküljetek el a káldeusoktól! Énekelve hirdessétek, ujjongva kiáltsátok világgá: „Az Örökkévaló megváltotta a szolgáját, Jákóbot!”
21
Mikor a pusztában vezette népét az Örökkévaló, egyikük sem szomjazott, még a sziklából is vizet fakasztott nekik! Bizony, meghasította a sziklát értük, és víz zúdult ki onnan bőségesen.
22
„Nincs békesség az istentelen gonoszok számára!” — mondja az Örökkévaló.
← Chapter 47
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 53
Chapter 54
Chapter 55
Chapter 56
Chapter 57
Chapter 58
Chapter 59
Chapter 60
Chapter 61
Chapter 62
Chapter 63
Chapter 64
Chapter 65
Chapter 66
Chapter 49 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52
53
54
55
56
57
58
59
60
61
62
63
64
65
66