bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
/
Job 1
Job 1
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 2 →
1
Élt egy ember Úz földjén, akit Jóbnak hívtak. Tökéletes és igazságos volt, akit senki sem vádolhatott bűnnel. Tisztelettudó félelemmel közeledett Istenhez, és gyűlölettel fordult el a gonosztól.
2
Jóbnak nagy családja volt: hét fia és három leánya született.
3
Igen nagy volt a gazdasága is: 7 000 juh és kecske, 3 000 teve, 500 pár igavonó ökör, 500 szamár és sok szolga. A keleti országokban ő volt a leggazdagabb.
4
Jób fiainak az volt a szokásuk, hogy gyakran vendégül látták egymást az otthonukban. Felváltva jöttek össze, mindig annál, aki éppen következett. Ilyenkor meghívták a leánytestvéreiket is, hogy valamennyien együtt ünnepeljenek és lakomázzanak.
5
Minden ilyen vendégség után, a következő reggel Jób korán felkelt, és égőáldozatot mutatott be Istennek minden egyes gyermekéért. Azt gondolta: „Talán valamelyik gyermekem vétkezett Isten ellen a tegnapi lakomán.” Ezt minden alkalommal megtette, hogy Isten megbocsássa a gyermekei bűneit.
6
Történt egyszer, hogy Isten angyalai megjelentek az Örökkévaló előtt, és odajött a Sátán is.
7
Az Örökkévaló megszólította a Sátánt: „Honnan jössz?” Ő ezt válaszolta: „Megkerültem, és keresztül-kasul bejártam az egész Földet.”
8
Akkor az Örökkévaló megkérdezte tőle: „Észrevetted szolgámat, Jóbot? Bizony, nincs hozzá fogható az egész Földön! Tökéletes és igazságos, senki sem vádolhatja bűnnel. Tisztelettudó félelemmel közeledik Istenhez, és gyűlölettel fordul el a gonosztól.”
9
Erre a Sátán így válaszolt: „Vajon Jób érdek nélkül tiszteli és féli Istent?!
10
Vajon nem azért, mert körülvetted őt is, a családját is, és minden vagyonát a védelmeddel? Vajon nem azért, mert olyan bőségesen megáldottad a keze munkáját, s nyájait megszaporítottad?
11
De próbáld csak ki, vajon nem fog-e Jób szemtől-szembe megátkozni téged, ha elpusztítod mindazt, amije van?!”
12
Erre az Örökkévaló így válaszolt: „Kezedbe adom mindazt, amije csak van Jóbnak. Azt tehetsz velük, amit akarsz. De Jóbhoz magához egy ujjal sem nyúlhatsz!” Ezután a Sátán kiment az Örökkévaló elől.
13
Egy napon Jób fiai és leányai mind együtt lakomáztak és bort ittak a legidősebb fiú házában.
14
Ekkor egy szolgája érkezett Jóbhoz ezzel a hírrel: „Az igásökrök szántottak, és a szamarak mellettük legelésztek,
15
amikor a sébaiak csapata megtámadott bennünket. Az állatokat mind elrabolták, szolgáidat karddal levágták, csak egymagam menekültem meg, hogy hírt hozzak neked.”
16
Még be sem fejezte, amikor egy másik szolga érkezett, ezzel a hírrel: „Isten tüze szállt le az égből, és megégette a juhokat, kecskéket, és a pásztorokat — csak egymagam menekültem meg, hogy hírt hozzak neked.”
17
Még be sem fejezte, amikor egy harmadik szolga érkezett, ezzel a hírrel: „A káldeusok három csapata megtámadott bennünket, elrabolta a tevéket, karddal levágta szolgáidat — csak egymagam menekültem meg, hogy hírt hozzak neked.”
18
Még be sem fejezte, amikor a következő szolga érkezett ezzel a hírrel: „Fiaid és leányaid lakomáztak és bort ittak a legidősebb fiad házában,
19
amikor hirtelen nagy szél támadt a sivatag felől, lecsapott a házra, és összedöntötte. A ház rászakadt a gyermekeidre, akik mind meghaltak — csak egymagam menekültem meg, hogy hírt hozzak neked.”
20
Ekkor Jób felállt, megszaggatta a ruháit, leborotválta a haját, és nagy gyászában sírva a földre borult.
21
Ezt mondta: „Csupaszon jöttem a világra anyám méhéből, semmit sem hoztam magammal. Meztelen megyek ki a világból, ha meghalok, semmit sem viszek magammal. Az Örökkévaló adta, amim csak volt, most pedig ő vette vissza. Áldott legyen az Örökkévaló neve!”
22
Annak ellenére, hogy ezek történtek vele, Jób mégsem vétkezett. Nem vádolta Istent.
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 2 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42