bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
/
Job 16
Job 16
Hungarian Bible (ERV) 2012 - Easy-to-Read Version
← Chapter 15
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 17 →
1
Akkor Jób így válaszolt:
2
„Hallottam én már ilyet eleget! Hitvány vigasztalók vagytok ti mindnyájan!
3
Mikor lesz már vége az értelmetlen locsogásnak?! Meddig akarjátok még nyújtani a beszédet?
4
Lennétek csak az én helyemben, akkor én is mondhatnék nektek ilyeneket! Akkor én is vádolhatnálak benneteket, csóválhatnám fejemet miattatok.
5
De legalább igyekeznék vigasztalni titeket, próbálnám enyhíteni fájdalmatokat.
6
De jaj, az én fájdalmam nem enyhül, ha szólok, s nem segít rajtam az sem, ha hallgatok!
7
Istenem, elvetted minden erőmet! Elpusztítottad egész családomat!
8
Milyen sovány és gyenge lettem, ez is ellenem tanúskodik, mert mindenki azt hiszi, bűnös vagyok!
9
Hiába, Isten haragszik rám, és ellenem támad, fogát csikorgatja, és széjjelszaggat engem. Ellenségeim pedig gyűlölködve bámulnak rám.
10
Körém gyűltek az emberek, s mind engem vádolnak, szavaik arcul csapnak, összefognak ellenem!
11
Bizony, Isten kiszolgáltatott engem a gonosznak! Egyenesen a gonosz kezébe adott!
12
Pedig békében és jólétben éltem, de összetört engem hirtelen! Nyakon ragadott, és szétzúzott! Céltáblája lettem,
13
íjászai körülvettek, nyilaik eltaláltak, belső részeimbe fúródtak, kegyetlen kínokat szenvedek!
14
Újra meg újra rám rohan, réseket tör rajtam, mint az ostromló sereg.
15
Zsákruhába öltöztem, porban ülök, minden dicsőségem odavan!
16
Arcom a szüntelen sírástól eltorzult, szempilláimra a halál árnyéka ült,
17
pedig nem tapad kezemhez gonoszság, és imádságom tiszta!
18
Ó föld, ne takard el véremet! Ne rejtse el az ég segélykiáltásomat!
19
Mégis tudom, van tanúm a Mennyben! Van, aki mellettem tanúskodik a magasban!
20
Barátaim csúfolnak, én mégis Istenre nézek éjjel-nappal!
21
Tanúm szót emel értem Istennél, mint az ember fia, ha barátját védi a bíró előtt.
22
Hamar elfutnak az évek, s odamegyek, ahonnan nincs visszatérés.”
← Chapter 15
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 17 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42