bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
2 Samuel 17
2 Samuel 17
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 16
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 18 →
1
És azt mondta Ahitófel Absálomnak: Engedd, hogy válasszak tizenkétezer embert, és az éjjel felkeljek és üldözőbe vegyem Dávidot.
2
Így éppen akkor megyek rá, mikor ő fáradt és lankadt kezű; és megijesztem őt, úgyhogy elfut az egész nép, mely vele van. Akkor egyedül a királyt vágom le;
3
az egész népet pedig visszahozom hozzád. Mikor az egész visszatér, azok az emberek, akiket te most keresel; az egész nép békén marad.
4
Ugyan helyes volt a beszéd Absálom szemeiben és Izráel véneinek szemeiben is mind;
5
mégis azt mondta Absálom: Szólítsd csak az arki Húsait is; hadd halljuk, mi van az ő szájában is.
6
És mikor bement Húsai Absálomhoz, azt mondta neki Absálom, mondván: Ezt meg ezt mondta Ahitófel; megfogadjuk-e szavát, vagy ne, szólj te.
7
És azt mondta Húsai Absálomnak: Ez egyszer nem jó a tanács, melyet Ahitófel tanácsolt.
8
Aztán azt mondta Húsai: Te ismered atyádat és embereit, hogy hősök és elkeseredett lelkűek, mint a kölykeitől megfosztott medve a mezőn; és atyád harcos ember, tehát nem szokott a néppel éjjelezni.
9
Ha már most ő el van rejtőzve valamely gödörben vagy valamely helyen, és megesik, hogy ő rohan rájuk először, és meghallja valaki és azt mondja: Vereség érte a népet, mely Absálomot követi;
10
akkor, ha olyan derék ember is valaki, hogy olyan a szíve, mint az oroszlán szíve, az is bizonnyal megolvad; hiszen tudja egész Izráel, hogy atyád hős, és akik vele vannak, derék emberek.
11
Úgyhogy én ezt tanácsolom: összegyűl hozzád teljesen egész Izráel Dántól Beérsebáig, mint a föveny, mely a tenger partján van, oly sokan; és te személyesen mégy a küzdelembe;
12
így megyünk rá valamelyik helyen, ahol ott találjuk, és leszállunk rá, mint ahogyan a harmat a földre esik: akkor nem marad belőle és mindazokból az emberekből, akik vele vannak, egy sem.
13
Ha pedig városba húzódik be, egész Izráel köteleket vet arra a városra; és leráncigáljuk azt a patakba, úgyhogy egy kövecske sem lesz ott található.
14
És azt mondta Absálom és Izráel minden embere: Jobb az arki Húsai tanácsa Ahitófel tanácsánál; ugyanis az Úr úgy rendelte, hogy meghiúsítsák Ahitófel tanácsát, mely jó volt; hogy így az Úr rá hozza a veszedelmet Absálomra.
15
Akkor azt mondta Húsai Cádók és Abjátár papoknak: Ilyen s ilyen tanácsot adott Ahitófel Absálomnak és Izráel véneinek; és ilyen s ilyen tanácsot adtam én.
16
Most tehát küldjetek hamar és tegyetek jelentést Dávidnak, mondván: Ne hálj az éjjel a sivatag síkságain, hanem okvetlen menj a túlsó félre; nehogy az lehetetlenné tétessék a királynak és az egész népnek, mely vele van.
17
Jónátán pedig és Ahimaác En-Rógelben várakoztak, tehát elment egy szolgáló és megmondta nekik, hogy ők meg menjenek és mondják meg Dávid királynak; mert nem mehettek be a városba, hogy meglássák őket.
18
Mégis meglátta őket egy legény és jelentette Absálomnak. Akkor ők ketten hamar elmentek és bementek egy ember házába Bahurimban; annak az udvarán meg volt egy kút, és abba lementek.
19
Az asszony pedig fogott egy terítőt és ráterítette a kút szájára és arra darát terített; úgyhogy semmit sem lehetett észrevenni.
20
És mikor megérkeztek Absálom szolgái az asszonyhoz a házba, és azt mondták: Hol van Ahimaác és Jónátán, azt mondta nekik az asszony: Átmentek az víz-éren; és miután keresték és nem találták, visszatértek Jeruzsálembe.
21
És történt, hogy miután elmentek, azok feljöttek a kútból, és elmentek, jelentést tettek Dávid királynak; és azt mondták Dávidnak: Keljetek fel, menjetek át hamar a vízen, mert ilyen s ilyen tanácsot adott ellenetek Ahitófel.
22
És felkelt Dávid és az egész nép, mely vele volt, és átmentek a Jordánon; reggelre virradóra nem hiányzott egy sem, aki át nem ment volna a Jordánon.
23
Ahitófel pedig mikor látta, hogy nem fogadták meg tanácsát, megnyergelte szamarát, felkelt és elment haza a városába, és elrendezte házát, aztán felakasztotta magát; és meghalt, és atyja sírjába temették.
24
Dávid éppen megérkezett Mahanajimba; mikor Absálom átkelt a Jordánon, ő és vele Izráel emberei mind.
25
És Amászát tette Absálom Jóáb helyére a hadsereg fölé; Amászá pedig annak az embernek a fia volt, akinek a neve az izráeli Jitra, aki bement Abigálhoz, Náhás leányához, Cerujának, Jóáb anyjának nővéréhez.
26
És Izráel Absálommal Gileád földjén ütött tábort.
27
Mikor pedig Dávid megérkezett Mahanajimba, hát Sobi, a Náhás fia Ammon fiainak Rabbájából, és Mákir, Ammiél fia Ló-Debárból, és a gileádi Barzillai Rógelimből
28
ágyat, csészéket és cserépedényt, búzát, árpát, lisztet és pörkölt gabonát; babot, lencsét és pörkölt borsót;
29
mézet, vajat, juhot és tehénsajtot vittek Dávidnak és a vele levő népnek eledelül; mert azt gondolták: A nép éhes, fáradt és szomjas a sivatagban.
← Chapter 16
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 18 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24