bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
2 Samuel 24
2 Samuel 24
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 23
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
1
Mikor egyszer újból felgerjedt az Úr haragja Izráelre; felindította ellenük Dávidot, mondván: Menj, számláld meg Izráelt és Júdát.
2
Azt mondta tehát a király Jóábnak, a haderő fejének, aki mellette volt: Nosza járd be Izráel minden törzsét Dántól Beérsebáig, és állítsátok szemlére a népet; hogy megtudjam a nép számát.
3
És azt mondta Jóáb a királynak: Tegyen az Úr, a te Istened a néphez még ennyit és még százennyit úgy, hogy uram királyom szemei meglássák; de uram királyom miért kíván ilyen dolgot?
4
De győzött a király szava Jóábon és a haderő főin; és kiment Jóáb és a haderő fői a király előtt, szemle alá állítani a népet, Izráelt.
5
Mikor átkeltek a Jordánon, tábort ütöttek Aroérben, jobbra attól a várostól, mely a patakvölgyben van, Gádnak, Jaazér irányában.
6
Aztán bementek Gileádba, aztán Tahtim-Hodsi földjére; és bementek Dán-Jaanba, és körül Cidon felé.
7
Aztán Tírusz erődjéhez érkeztek, és a hivviek és kaanániak minden városába; és kijutottak Júda Délvidékére, Beérsebába.
8
Miután így bejárták az egész országot; kilenc hónap és húsz nap múlva megérkeztek Jeruzsálembe.
9
És beadta Jóáb a népszámlálás eredményét a királynak; eszerint kitettek az izráeliek nyolcszázezer hadköteles kardforgatót, Júda emberei pedig ötszázezer embert.
10
Mikor aztán Dávidot megverte a szíve, miután így megszámlálta a népet; azt mondta Dávid az Úrnak: Nagyon vétkeztem azzal, amit cselekedtem, most tehát, Uram, hárítsd el szolgád bűnét, mert nagyon bolond voltam.
11
És mikor Dávid reggel felkelt; az Úr szava lett Gád prófétához, Dávid látnokához, mondván:
12
Eredj és szólj Dávidnak: Így mondta az Úr: Hármat teszek elődbe ezennel; válassz magadnak egyet közülük, melyiket cselekedjem veled.
13
És bement Gád Dávidhoz és jelentést tett neki; aztán azt mondta neki: Jöjjön-e rád hét évig éhség országodban; vagy három hónapig fuss ellenséged elől és az kergessen téged; vagy három napig döghalál legyen országodban? Most gondold meg és lásd meg, mi választ vigyek küldőmnek.
14
Erre azt mondta Dávid Gádnak: Nagy szorongattatásban vagyok: hadd essünk hát az Úr kezébe, mert nagy az ő irgalmassága, és ember kezébe ne essem.
15
Tehát döghalált adott az Úr Izráelre reggeltől fogva a kitűzött ideig; és meghalt a népből Dántól Beérsebáig hetvenezer ember.
16
De mikor az angyal Jeruzsálemre nyújtotta kezét, hogy elpusztítsa, megesett az Úr szíve a pusztuláson és azt mondta az angyalnak, aki a nép közt pusztított: Már elég, ereszd le kezedet! Akkor az Úr angyala éppen a jebuszi Arauna szérűjénél volt.
17
És azt mondta Dávid az Úrnak, mikor látta az angyalt, amint vágta a népet, és így szólt: Ime én estem bűnbe és én vétettem, és ezek, a nyáj, mit tettek? Kérlek, forduljon kezed reám és atyám házára.
18
És bement Gád Dávidhoz azon a napon; és azt mondta neki: Menj fel, állíts az Úrnak oltárt a jebuszi Arauna szérűjén.
19
És felment Dávid Gád beszéde szerint, mint ahogyan parancsolta az Úr.
20
Mikor pedig Arauna odatekintett és látta, hogy a király az ő szolgáival őhozzá megy; kiment Arauna és arccal a földre borult a király előtt.
21
És azt mondta Arauna: Miért jön uram királyom az ő szolgájához? Dávid pedig azt mondta: A szérűt meg venni tőled, oltárt építeni az Úrnak, hogy szűnjön meg a csapás a néptől.
22
Erre azt mondta Arauna Dávidnak: Vegyen és áldozzon uram királyom, amit jónak lát; ímhol a marha égő áldozatnak, és a cséplő szánok és marha szerszámok tűzifának;
23
mindent, oh király, a királynak ad Arauna! Aztán azt mondta Arauna a királynak: Az Úr, a te Istened, fogadjon kegyesen.
24
De azt mondta a király Araunának: Nem, hanem vétel útján, áron akarom tőled megszerezni, hogy ne áldozzak az Úrnak, az én Istenemnek ingyenes égő áldozatot; és megvette Dávid a szérűt és a marhát ötven sekel ezüstön.
25
És épített ott Dávid oltárt az Úrnak, és áldozott égő áldozatokat és visszafizetései áldozatokat; és kiengesztelődött az Úr az ország iránt, és megszűnt a csapás Izráel népétől.
← Chapter 23
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24