bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Jeremiah 14
Jeremiah 14
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 13
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 15 →
1
Amely szava az Úrnak Jeremiához lett a szárazság dolgában.
2
Gyászol Júda és kapui tikkadtak, búsongnak a földön; [és Jeruzsálem] kiáltása felszáll.
3
És a nagyok elküldik a kicsiket vízért; elmennek a kutakhoz, nem találnak vizet. Visszatérnek Úres edényekkel, szégyent vallottak és pironkodnak; és eltakarják fejüket
4
a megrepedezett föld miatt. [Mert nem volt eső az országban.] Szégyent vallottak a szántóvetők, eltakarják fejüket.
5
Hiszen a szarvas is a mezőn megellik és elhagyja. [Mert nem lett semmi zöld.]
6
És a vadszamarak megállnak [a tisztásokon], levegő után kapkodnak [mint a sakálok]; elepednek szemeik, mert nincsen fű.
7
Ha bűneink ellenünk szólnak, Úram, cselekedjél a te nevedért; mert sok elpártolásunk van nekünk, mellyel ellened vétkeztünk.
8
Izráel reménysége és megtartója a szükség idején: miért lennél úgy, mint egy jövevény az országban, és mint egy vándor, aki egy éjszakára tért be?
9
Miért lennél olyan, mint egy meghökkent férfi, mint egy hős, aki nem bír segíteni? Hiszen te közöttünk vagy, Úram, és neved neveztetett rajtunk, ne hagyj el minket!
10
Így mondta az Úr erre a népre: így szeretnek inogni, lábaikat nem kímélik. Tehát az Úrnak nem telik bennük kedve, most megemlékszik bűnösségükről, és meglátogatja vétkeiket.
11
És azt mondta az Úr nekem: Ne imádkozzál ezért a népért jó végből.
12
böjtölnek, nem hallgatok jajszavukra, és ha égő áldozatot és ételáldozatot áldoznak, nem fogadom kedvesen; hanem karddal és éhséggel és döghalállal emésztem én el őket.
13
És azt mondtam: Jaj, Úram, én Úram, hiszen a próféták azt mondják nekik: Nem láttok kardot, és éhség nem lesz rajtatok, mert igazi békességet adok nektek ezen a helyen.
14
És azt mondta az Úr nekem: Hazugul prófétálnak azok a próféták az én nevemben, nem küldtem őket és nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk; hazug látomást és jövendölést és hiábavalóságot és szívük csalását prófétálják azok nektek.
15
Ezért így mondta az Úr azokról a prófétákról: Akik az én nevemben prófétálnak, holott én nem küldtem őket, és azt mondják: Kard és éhség nem lesz ebben az országba: kard által és éhség által emésztetnek el azok a próféták.
16
Azt a népet pedig, melynek ők prófétálnak, elhányják Jeruzsálem utcáira az éhség és a kard miatt, és nem lesz, ki eltemesse őket, őket, feleségeiket és fiaikat és leányaikat; és kiöntöm rájuk gonoszságukat.
17
És mondd nekik ezt a beszédet: Könnytől áradnak a szemeim éjjel és nappal, és nem szűnnek meg; mert összeroppant nagy roppanással a hajadon, népem lánya, igen fájdalmas vereséggel.
18
Ha kimegyek a mezőre, íme kard megölöttjei; és ha bemegyek a városba, íme éhség kínlódásai: úgyhogy a próféta is, a pap is ismeretlen földön barangolnak.
19
Hát egészen megvetetted Júdát, vagy Ciont megutálta a lelked? Miért vertél meg úgy, hogy nincs gyógyulásunk? hogy békére várunk, és nincsen semmi jó, gyógyulás idejére, és íme ijedelem!
20
Elismerjük, Uram, hitetlenségünket, atyáink bűnét; bizony vétkeztünk ellened!
21
Ne vesd meg a te nevedért, ne gyalázd meg dicsőséged királyi székét; emlékezzél, ne törd meg frigyedet velünk!
22
Van-e a pogányok hiábavalóságai között esőadó; vagy az egek adhatnak záporokat? Nemde te vagy, Uram, a mi Istenünk? Tehát benned kell bíznunk, mert te alkottad mindezeket.
← Chapter 13
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 15 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52