bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Jeremiah 51
Jeremiah 51
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 50
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 52 →
1
Így mondta az Úr: íme én felébresztem Babilon ellen és az ellenségeim szívében lakók ellen egy pusztítónak lelkét.
2
És küldök Babilonra szórókat és megszórják azt, és kiÚresítik országát; mert lesznek ellene mindenfelől a veszedelem napján.
3
Ne vonja fel az íjász íját, és ne büszkélkedjék páncéljában! És ne könyörüljetek ifjain, vessétek örök szentség alá egész seregét.
4
És sebesültek hullanak a káldok országában; és átszúrtak az ő utcáin.
5
Mert nem özvegy Izráel [és Júda], aki az ő Istene, a Seregek Ura nélkül van; mert az ő országuk tele bűnnel, Izráel Szentje nélkül van.
6
Meneküljetek ki Babilonból, és mentse meg ki-ki életét, ne vesszetek el annak bűnében; mert bosszúállás ideje ez az Úrnak, ő megfizet neki érdem szerint.
7
Aranypohár volt Babilon az Úr kezében, mely megrészegítette az egész földet; az ő borából ittak a nemzetek, azért bolondultak meg a nemzetek.
8
Hirtelen leesett Babilon és összetört; jajgassatok felette, vegyetek balzsamot fájdalmára, talán meggyógyul.
9
Gyógyítottuk Babilont, és nem gyógyult meg, hagyjátok őt, és menjünk, ki-ki a maga országába; mert az egekig ér az ő ítélete, és a fellegekig emelkedik.
10
Kihozta az Úr a mi igazságunkat;jertek és beszéljük el Cionban az Úrnak, a mi Istenünknek cselekedetét.
11
Élesítsétek a nyilakat, öltsétek fel a pajzsokat, felindította az Úr a méd királyok lelkét; mert Babilon ellen van gondolata, hogy azt elpusztítsa, mert az Úr bosszúállása ez, templomáért való bosszúállása.
12
Babilon kőfalaira tűzzetek zászlót, erősítsétek az őrséget, állítsatok őröket, készítsétek el a leseket; mert el is gondolta az Úr, meg is cselekszi, amit Babilon lakosai felől szólott.
13
Ó, nagy víz mellett lakó, kincsekben gazdag; eljött a véged, a sing, ahol levágatol!
14
Megesküdt a Seregek Ura önmagára: Bizony megtöltelek emberrel, mint prücsökkel, kik eléneklik feletted a hajrát!
15
Ő alkotta a földet erejével, készítette a világot bölcsességével; és feszítette ki az eget értelmével.
16
Ha dörög, vízzúgás lesz az égben, és felhőket szállít fel a föld végéről; és villámlásokat csinál az esőhöz, és szelet hoz ki raktáraiból.
17
Bolond minden ember tudomány nélkül, szégyent vall minden ötvös az istenképpel: mert csalás az öntvénye és nincs lélek bennük;
18
hiábavalóságok azok, gúnyalkotások, meglátogatásuk idején elvesznek.
19
Nem ilyen a Jákób része, mert a mindenség alkotója ő, és örökségének pálcája, Seregek Ura a neve.
20
Pörölyöm vagy te nekem, hadiszerszámom; nemzeteket zúztam veled, királyságokat rontottam veled.
21
És zúztam veled lovat és lovasát, és zúztam veled szekeret és szekeresét;
22
és zúztam veled férfit és asszonyt, és zúztam veled vénet és ifjat. És zúztam veled legényt és leányt,
23
és zúztam veled pásztort és nyáját, és zúztam veled szántót és fogatát; és zúztam veled pasákat és kormányzókat.
24
De megfizetem Babilonnak és Káldea minden lakójának minden gonoszságukat, amit Cionban cselekedtek; szemeitek előtt, mond az Úr.
25
Íme, én vagyok ellened, romlás hegye, mond az Úr, ki az egész földet megrontottad; és kinyújtom az én kezemet reád, és legörgetlek a sziklákról. És égés hegyévé teszlek téged;
26
és nem vesznek belőled követ szegeletnek, és követ fundamentumnak, mert örök pusztaság leszel, mond az Úr.
27
Emeljetek zászlót a földön, fújjátok meg a kÚrtöt a nemzetek között, szenteljetek ellene nemzeteket! Hívjatok ellene királyságokat, Ararátot, Minnit és Askenázt; állítsatok fölé sorsozókat, hozzatok fel ellene lovat, mint sörényes prücsköt.
28
Szenteljetek ellene nemzeteket, Média királyait, pasáit és kormányzóit; és Úralmának egész földjét.
29
És megreszket a föld és vonaglik, mert megvalósul Babilónián az Úr gondolata, hogy Babilónia földjét pusztasággá tegye lakos nélkül.
30
Megszűntek Babilónia hősei hadakozni, ülnek váraikban. Kiszáradt hősiségük, asszonyokká lettek; hajlékaikat felgyújtották, reteszeiket letördelték.
31
Futár futár előtt fut, és hírnök hírnök előtt, hogy jelentést tegyen a babiloni királynak. Mert bevétetett városa mindenfelől;
32
és a réveket megszállták, és a tavakat felégették tűzzel; és a hadi emberek megrémültek.
33
Mert így mondta a Seregek Ura, Izráel Istene: Babilon leánya mint a szérű, mikor tiporják; még egy kicsi, és eljön rá az aratás ideje.
34
Megevett, szétroncsolt engem Nabukadneccár babiloni király, Úres edényként tett le, elnyelt engem, mint a sárkány, megtöltötte gyomrát csemegéimmel, ellökött engem.
35
Elnyomásom és húsom Babilónián, mondja Cion lakosa; vérem Káldea lakosain, mondja Jeruzsálem.
36
Ezért így mondta az Úr: Íme én kiperlem peredet és megállom bosszúdat; és kiszárítom a tengert és kiapasztom forrását.
37
És lesz Babilon kőrakásokká, sakálok tanyájává; pusztasággá és csúfsággá, lakosság nélkül.
38
Egyetemben ordítanak, mint az oroszlánok, kurrognak, mint az oroszlánkölykök:
39
mikor hévben lesznek, elkészítem lakomájukat, és megrészegítem őket, hogy vigadjanak, és aludjanak örök álmot, és fel ne ébredjenek, mond az Úr.
40
Leviszem őket, mint juhokat a levágásra; mint a kosokat a bakokkal.
41
Hogy bevétetett Sesák, elfoglaltatott az egész föld dicsősége; mily iszonyattá lett Babilon a nemzetek között!
42
Feljött Babilonra a tenger; habjai örömével elboríttatott.
43
Városai iszonyattá lettek, szomjú földdé és pusztává; földdé, melyen egy ember sem lakik, és nem megy keresztül rajta emberfia.
44
És meglátogatom Bélt Babilonban, és kihozom szájából, amit elnyelt, és nem özönlenek hozzá többé nemzetek; Babilonnak kőfala is leomlik.
45
Jöjjetek ki belőle, népem, és mentse meg ki-ki életét az Úr haragjának hevétől. [6]
46
És el ne lágyuljon a szívetek, és ne féljetek a hírre, mely a földön hallatszik; és jön egyik esztendőben a hír, aztán jön másik esztendőben a hír; és erőszak a földön, uralkodó uralkodó ellen.
47
Ezért íme népek jönnek, és meglátogatom Babilon istenképeit, és egész országa megszégyenül; és sebesültjei mind benne hullanak el.
48
És ujjong Babilonon ég és föld, és minden bennük lakó, hogy északról rájönnek a pusztítók, mond az Úr.
49
Babilonnak is el kell esni, Izráel sebesültjeiért; Babilonért is elestek az egész föld sebesültjei.
50
Kardtól menekültek menjetek, meg ne álljatok, emlékezzetek meg távolból az Úrról, és Jeruzsálem jusson eszetekbe.
51
Megszégyenültünk, mert gyalázást hallottunk, elborította a szégyen orcáinkat; mert bejöttek az idegenek az Úr házának szentélyeibe.
52
Ezért íme napok jönnek, mond az Úr, és meglátogatom istenképeit; és egész országában nyög a sebesült.
53
Ha az égbe hág fel Babilon, és ha megerősíti a magasban erősségét, tőlem mennek ki pusztítók reá, mond az Úr.
54
Hallga, kiáltás Babilonból; és nagy összeroppanás a káldok országából!
55
Mert elpusztítja az Úr Babilont, és elveszti belőle a nagy hangot. És zúgnak habjaik, mint a nagy vizek és harsog hangjuk zúgása;
56
Mert eljön reá, Babilonra, a pusztító, és elfogatnak hősei, eltörnek íjaik; mert megfizetés Istene az Úr, megfizetvén megfizet.
57
És megrészegítem fejedelmeit és bölcseit, pasáit és kormányzóit és hőseit; és alusznak örök álmot és nem ébrednek fel, mond a király, kinek Seregek Ura a neve.
58
Így mondta a Seregek Ura: Babilon széles kőfalai lerombolván leromboltatnak, és magas kapui felégettetnek tűzzel: úgyhogy a népek a hiábavalóság számára dolgoztak, és a nemzetek a tűz számára, azért fáradtak.
59
A szó, melyet parancsolt Jeremia próféta Szerájának, Néria fiának, ki
60
Maaszéja fia volt, mikor az Cidkijjá júdai királlyal Babilóniában járt uralkodásának negyedik évében; és Szerája szállásmester volt.Ugyanis leírta Jeremia mindazt a veszedelmet, ami Babilont érni fogja, egy könyvbe; mindezeket a szavakat, melyek meg vannak írva Babilon felől.
61
És azt mondta Jeremia Szerájának: Amint megérkezel Babilonba, meglásd, hogy felolvasd mindezeket a szavakat.
62
És mondd, Uram: Te szóltál ez ellen a hely ellen, hogy kiirtod ezt, hogy ne legyen benne lakos, sem ember sem állat; hanem örök pusztaság legyen.
63
És mikor majd elvégezted e könyv felolvasását; köss reá egy követ, és hajítsd be az Eufráteszbe.
64
És mondd: így süllyed el Babilon, és nem támad fel a veszedelemből, melyet én hozok rá. („Ezért fáradtak.\)
← Chapter 50
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 43
Chapter 44
Chapter 45
Chapter 46
Chapter 47
Chapter 48
Chapter 49
Chapter 50
Chapter 51
Chapter 52
Chapter 52 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52