bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
Luke 12
Luke 12
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 11
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 13 →
1
Miután eközben megszámlálhatatlan sokaság gyülekezett össze úgy, hogy egymást letaposták, tanítványaihoz kezdett beszélni először: Őrizkedjetek a farizeusok kovászától, mely a képmutatás.
2
Semmi sincs pedig elfedezve, ami fel ne fedeztetnék; és elrejtve, ami ki ne tudódnék.
3
Ennélfogva amiket a sötétben mondtatok, a világosságban fognak hallatszani; és amit fülbe súgtatok a rejtekházakban, a háztetőkön hirdettetik.
4
De mondom nektek, barátaimnak, ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, és azután többet semmit sem tehetnek.
5
Hanem megmondom nektek, kitől féljetek: féljetek attól, akinek miután megöl, van hatalma a gyehennára vetni; igen, mondom nektek, ettől féljetek.
6
Nemde öt verebet árulnak egy garason? és egy azok közül nincs Istennél elfelejtve:
7
nektek pedig fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek tehát, sok verébnél többet értek.
8
Mondom pedig nektek, mindenkiről, aki vallást tesz énrólam az emberek előtt, az Embernek Fia is vallást tesz az Isten angyalai előtt;
9
aki pedig meg tagad engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
10
És mindenkinek, aki az Embernek Fia ellen mond valamit, megbocsáttatik, de annak, aki a Szent Szellem ellen szól káromlást, nem bocsáttatik meg.
11
Mikor pedig a zsinagógákba visznek benneteket és a fejedelmek és hatalmasságok elé, ne aggódjatok, hogyan és mivel védelmezzétek magatokat, vagy mit mondjatok;
12
mert a Szent Szellem megtanít titeket abban az órában, mit kell mondani.
13
Azt mondta pedig neki valaki a sokaságból: Mester, mondd az én testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget.
14
Ő pedig azt mondta neki: Ember, ki tett engem köztetek bíróvá vagy osztóvá?
15
Hanem azt mondta nekik: Meglássátok, hogy őrizkedjetek minden telhetetlenségtől; mert ha valaki bővelkedik is, nem vagyonától függ az élete.
16
Mondott pedig nekik egy példázatot, mondván: Egy gazdag embernek bőven termett a földje.
17
És okoskodott magában, mondván: Mit csináljak, mert nincs hová takarjam termésemet.
18
És azt mondta: Ezt fogom tenni: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, és oda takarítom be minden terményemet és javaimat,
19
és azt mondom lelkemnek: Én lelkem, sok javad van sok esztendőre eltéve; nyugodjál, egyél, igyál, gyönyörködjél!
20
De azt mondta neki az Isten: Bolond, az éjjel elkérik tőled a lelkedet; amiket tehát készítettél, kiéi lesznek?
21
Így van, aki kincset gyűjt magának, és Istenben nem gazdag.
22
Azt mondta tehát tanítványainak: Ne aggódjatok életetekért, mit egyetek; se testetekért, mibe öltözzetek.
23
Az élet több az eledelnél, és a test az öltözetnél.
24
Tekintsétek meg a hollókat, hogy nem vetnek, sem [nem] aratnak; nincs nekik tárházuk, sem csűrük, és az Isten eltartja őket; mennyivel többet értek ti a madaraknál!
25
Ki tud pedig közületek aggodalmával életéhez egy singnyit hozzátenni?
26
Ha tehát a legkisebbet sem tehetitek, mit aggódtok a többiért?
27
Tekintsétek meg a liliomokat, hogyan nőnek; nem dolgoznak és nem fonnak: de mondom nektek, hogy Salamon minden dicsőségében nem öltözött úgy, mint ezek közül egy.
28
Ha pedig a füvet a mezőn, mely ma van és holnap a kemencébe vettetik, az Isten így öltözteti, mennyivel inkább titeket, oh kicsinyhitűek?
29
Ti se kérdezzétek, mit egyetek vagy mit igyatok; és ne legyetek fennelgők.
30
Mert mindezeket a világi pogányok keresik; de a ti Atyátok tudja, hogy ezekre szükségetek van.
31
Hanem keressétek az Isten országát, és ezek ahhoz mind megadatnak nektek.
32
Ne félj, kis nyájacska; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot.
33
Adjátok el, amitek van, és adjátok alamizsnául. Szerezzetek magatoknak meg nem avuló erszényeket, elfogyhatatlan kincset a mennyben, hol tolvaj nem közelít, sem moly nem pusztít.
34
Mert ahol a kincsetek van, ott lesz a szívetek is.
35
Derekaitok legyenek felövezve és szövétnekeitek meggyújtva,
36
és ti hasonlók azokhoz az emberekhez, akik urukat várják, mikor jön el a lakodalomból, hogy mikor megjön és zörget, tüstént ajtót nyissanak neki.
37
Boldogok azok a szolgák, akiket, mikor megjön az úr, vigyázva talál. Bizony mondom nektek, hogy felövezi magát és asztalhoz ülteti őket, és megy és szolgál nekik.
38
És ha megjön a második őrváltáskor, vagy a harmadik őrváltáskor jön meg, és úgy találja, boldogok azok a szolgák.
39
Azt pedig tudjátok, hogy ha tudná a házigazda, mely órában jön a tolvaj, vigyázna és nem engedné megásni házát.
40
Ti is legyetek tehát készen; mert amely órában nem gondoljátok, eljön az Embernek Fia.
41
Mondta pedig neki Péter: Uram, nekünk mondod ezt a példázatot, vagy a többieknek is?
42
Azt mondta pedig az Úr: Hát ki a hű és okos sáfár, akit az Úr az ő háza népe fölé fog állítani, hogy adja ki idejében a kiszabott élelmet?
43
Boldog az a szolga, akit ura, mikor megjön, ilyen munkában talál.
44
Igazán mondom nektek, hogy egész vagyona fölé állítja azt.
45
Ha pedig azt gondolja az a szolga magában: Halogatja az én uram a megjövetelt, és elkezdi verni a szolgákat és szolgáló leányokat, és enni és inni és részegeskedni;
46
megjön annak a szolgának ura, amely napon nem várja, és amely órában nem gondolja, és szétvágatja őt, és a hitetlenek között adja ki részét.
47
Az a szolga pedig, aki tudta ura akaratát és nem készítette el és nem cselekedett annak akarata szerint, sok verést kap;
48
aki pedig nem tudta, de verésre méltókat cselekedett, kevesebb verést kap. Viszont mindenkitől, akinek sok adatott, sok kívántatik; és akire sokat bíztak, attól többet kérnek elő.
49
Tüzet vetni jöttem a földre, és úgy szeretném, ha már égne!
50
De egy keresztséggel kell megkereszteltetnem, és mint szorongok, míg el nem végeztetik!
51
Azt gondoljátok, hogy békét adni jelentem meg a földön? Nem, mondom nektek, hanem meghasonlást.
52
Mert mostantól fogva öten lesznek egy házban meghasonulva, három kettő ellen és kettő három ellen.
53
Meghasonlik atya fiával, és fiú atyjával; anya leányával és leány anyjával; napa menyével és menye napával.
54
De beszélt a sokaságnak is: Mikor látjátok, hogy nyugatról felhő támad, mindjárt azt mondjátok, hogy zápor jön; és úgy lesz.
55
És mikor déli szél fúj, azt mondjátok, hogy hőség lesz, és lesz.
56
Képmutatók, a föld és az ég ábrázatát meg tudjátok ítélni, hát ezt a kort hogy nem ítélitek meg?
57
De miért nem ítélitek meg magatoktól is, mi az igaz?
58
Mert mikor a fejedelem elé mégy ellenfeleddel, az úton igyekezzél békén megmenekedni tőle; nehogy a bíróhoz hurcoljon téged, és a bíró a poroszló kezébe adjon, és a poroszló a tömlöcbe vessen téged.
59
Mondom neked, ki nem jössz onnét, míg meg nem fizetsz az utolsó fillérig.
← Chapter 11
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 13 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24