bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
Mark 15
Mark 15
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 14
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 16 →
1
A főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész tanáccsal mindjárt reggel gyűlést tartottak s Jézust megkötözve elvitték és átadták Pilátusnak.
2
Pilátus megkérdezte őt: Te vagy a zsidók királya? Jézus azt felelte néki: Magad mondod!
3
Erre a főpapok sok mindennel vádolták őt.
4
Épp azért Pilátus újra megkérdezte: Nem válaszolsz semmit? Látod, mi mindennel vádolnak.
5
De Jézus egy szót sem szólt többé, amin Pilátus is csodálkozott.
6
A helytartó ünnep alkalmával egy foglyot szokott elbocsátani a nép szabad választása szerint.
7
Ekkor éppen egy Barabbás nevű foglya volt, aki ama lázadókkal együtt került a fogságba, akik a néplázadás alkalmával gyilkosságot követtek el.
8
Az összegyűlt nép követelni kezdte, hogy tartsa magát a bevett szokáshoz.
9
De Pilátus Így válaszolt nékik: Jó lesz, ha a zsidók királyát bocsátom el?
10
Jól tudta ugyanis, hogy a főpapok irigységből adták őt kezébe.
11
A főpapok azonban bujtogatták a népet, hogy inkább Barabbást bocsássa el nékik.
12
Pilátus újra megszólalt s azt kérdezte tőlük: Hát azzal mit tegyek, akit ti a zsidók királyának mondtok?
13
Azok pedig újra csak azt kiáltották: Feszítsd meg!
14
Pilátus most azt kérdezte tőlük: De hát mi rosszat tett? Erre azok annál jobban kiáltották: Feszítsd meg!
15
Pilátus tehát, hogy kedvét keresse a népnek, elbocsátotta Barabbást, Jézust pedig megostoroztatván, átadta nékik, hogy megfeszítsék.
16
Ekkor a katonák elvitték Jézust a palota belső részébe, vagyis az őrházba, s egybehívták az, egész csapatot.
17
Vörös köntöst adtak reá, tövisből font koronát tettek fejére
18
és e szókkal köszöntgették: Üdv néked, zsidók királya!
19
Aztán nádpálcával fejbeverték, leköpdösték s térdet hajtva, tisztelegtek néki.
20
S mikor megcsúfolták, lehúzták a vörösköntöst róla s tulajdon ruháját ráadva, kivitték, hogy megfeszítsék.
21
A mezőről jövő cirenei Simonra, Alexander és Rufus atyjára pedig, amint mellettük elhaladt, ráparancsoltak, hogy vigye az ö keresztfáját.
22
Így kisérték ki a Golgotára, magyarul mondva, a Koponya hegyére.
23
S mirhás borral kínálták meg, de nem fogadta el.
24
Azután megfeszítették, s hogy kiki megkapja a maga részét, sorsot vetve, megosztozkodtak ruháján.
25
Épp kilenc óra volt, mikor megfeszítették öt.
26
Feje fölé pedig odaírták halálának okát ilyformán: A ZSIDÓK KIRÁLYA.
27
Vele együtt megfeszítettek két rablót is, az egyiket a jobb, a másikat a balkeze felől.
28
így teljesedett be az írás eme mondása: A bűnösök közé sorozták.
29
A járókelők pedig a fejüket hajtogatva, szidalmazták, mondván: Pfuj! te ki a templomot lerontod és három nap alatt újra felépíted,
30
segíts magadon: szállj le a keresztről!
31
Szintúgy a főpapok és írástudók is csúfolódva mondták egymásnak: Másokon segített, magán nem tud segíteni.
32
Ha Krisztus, Izrael királya, szálljon le most a keresztről! Hadd lássuk! Hadd higyjünk benne! Még a vele együtt megfeszítettek is gúnyolták.
33
Déli tizenkét órától délután három óráig sötétség borult az egész országra.
34
Három óra tájban pedig Jézus felkiáltott: Élói, Élói, lama sabaktáni! Vagyis: Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engemet?
35
Ezt hallva, az ottállók közül némelyek így szóltak: Éliást hívja!
36
Majd egyikük odafutva, ecettel telitett szivacsot tűzött egy nádszálra s megitatta, mondván: Várjatok! Hadd lássuk, eljön-e Éliás, hogy levegye?
37
S Jézus még egyet kiáltva, kiadta lelkét.
38
Ekkor a templom kárpitja felülről, le egész az aljáig, kettéhasadt.
39
A százados pedig, aki vele szemben állott, látván, hogy a legutolsó kiáltással kiadta a lelkét, igy szólt: Ez az ember valóban Isten fia volt!
40
Asszonyok is nézték távolról a dolgot, közöttük Mária Magdolna, Mária, a kisebb Jakab és Jósé anyja és Salóme,
41
akik Galileában is kisérték, szolgálták és még sok más asszony, akik szintén vele együtt jöttek fel Jeruzsálembe.
42
Alkonyatkor, mivel hogy ünneprekészülés azaz szombat előtt való nap volt,
43
eljött arimatiai József, egy előkelő tanácsos, aki maga is várta az Isten országát s bátran bement Pilátushoz és elkérte Jézus holttestét.
44
Pilátust nagyon meglepte a Jézus halálhíre s a századost magához hívatván, megkérdezte tőle, hogy a halál régen állott-e be?
45
Amint erről a százados révén megbizonyosodott, odaajándékozta a holttestet Józsefnek.
46
József gyolcsot vásárolván, levette Jézust a keresztfáról és gyolcsba takarva, egy sziklába vájt sírboltba helyezte s a sírboltnak bejárata elé követ hengerített.
47
Mária Magdolna és Mária, a Jósé anyja pedig megfigyelték temetése helyét.
← Chapter 14
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 16 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16