bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
Mark 5
Mark 5
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 4
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 6 →
1
Eközben a tó túlsó partjára, a gadaraiak földjére érkeztek.
2
S amint kiszállt a hajóból, egy tisztátalan lelkű ember nyomban elébe ment a sziklasírokból.
3
Ez az ember a sziklasírokban tanyázott, már lánccal sem tudta senki megkötözni,
4
mert bár sokszor kötözték meg békóval, lánccal, a láncot széttépte, a békót meg összetörte, szóval, senki sem bírt vele.
5
Örökösen, éjjel-nappal a sziklasírokban s a hegyek közt tébolygott, kiabált és kövekkel verte magát.
6
De mikor Jézust távolról meglátta, odafutott hozzá, leborult előtte
7
és harsány hangon kiáltott: Mi közünk egymáshoz Jézus, felséges Isten fia? Az Istenre kérlek, ne gyötörj engemet.
8
Ő ugyanis azt mondotta néki: Tisztátalan lélek! Pusztulj ez emberből!
9
Erre megkérdezte: Mi a neved? Azt felelte néki: Az én nevem: légió, mert sokan vagyunk.
10
S kérten kérte, ne űzze ki őket abból a határból.
11
Ott a hegyen épp egy egész csürhe disznó legelészett.
12
Most hát valamennyi ördög könyörögni kezdett: Eressz - úgymond - a disznókba. Hadd menjünk beléjük!
13
S Jézus nyomban megengedte. Erre a tisztátalan lelkek kimentek és megszállották a disznókat. És a csürhe lerohant a meredekről a tóba - körülbelül kétezer darab volt - s a tóba fúlt.
14
A kanászok elfutottak s az esetről hírt adtak a városok és falvak népének. A nép kiment, hogy lássa, mi történt
15
és mikor Jézushoz értek és látták, hogy az az ördöngös, akiben a légió volt, ott ül felöltözve és eszéhez térve, megijedtek.
16
A szemtanuk pedig elbeszélték nékik az ördöngös és a disznók történetét.
17
Erre kérten kérték, hogy távozzék határukból.
18
Hajóra szálltakkor az ördöngös kérte, hogy vele mehessen,
19
de Jézus nem engedte meg, hanem így szólt hozzá: Menj haza a tieidhez s add tudtukra, mely nagy dolgot cselekedett veled, mint könyörült rajtad az Úr.
20
El is ment s hirdetni kezdte a Dekapoliszban, mely nagy dolgot cselekedett vele Jézus- és mindenki álmélkodott.
21
Mikor Jézus újra áthajózott a tónak túlsó partjára, tömérdek nép gyülekezett hozzá s ő a tónál maradt.
22
Ekkor oda jött a zsinagóga elöljáróinak egyike, névszerint Jairus s mihelyt meglátta őt, lába elé rogyott
23
s kérten kérte, mondván: Leányom haldoklik. Jer! Vesd rá a kezedet, hogy meggyógyuljon s életben maradjon.
24
Jézus elment vele s a hozzászegődő tengernép szorongatta őt.
25
Ekkor egy 12 év óta vérfolyásban sínlődő asszony,
26
akit a sok orvos nagyon megkínozott és akinek állapota, noha minden vagyonát elkölté, nemhogy javult volna, sőt még inkább rosszabbodott,
27
értesülvén a Jézus dolgáról, a sokadalomban hozzáférkőzve, hátulról megérintette ruháját.
28
Mert úgy gondolkodott: Ha csak a ruháját érinthetem is, meggyógyulok.
29
És a vérfolyása azonnal elállt, úgy érezte, hogy kígyógyúlt nyavalyájából.
30
Jézus rögtön észrevette, hogy isteni erő áradt ki belőle s a néphez fordulva, kérdezte: Ki érintette ruhámat?
31
A tanítványai azt felelték néki: Látod, hogy a nép szorongat s mégis azt kérdezed: Ki érintett meg engemet?
32
Erre körülnézett s kereste a tettest.
33
Az asszony jól tudván, mi történt vele, félve, remegve előállt, leborult előtte s elmondta néki a tiszta Igazságot.
34
ő pedig azt mondta néki; Leányom! A te hited megtartott tégedet! Menj el békességgel s gyógyul] ki a nyavalyádból.
35
Még beszélt, mikor a zsinagóga fejének emberei jelentették: Leányod meghalt. Mit fárasztod tovább a Mestert?
36
De Jézus e szavak hallatára azt mondta a zsinagóga fejének: Ne félj, esek higyj!
37
S nem engedte meg senkinek, hogy elkísérje őt, csak Péternek, Jakabnak, s Jánosnak, a Jakab testvérének.
38
A zsinagóga fejének házához érkezvén és látván a lármázó, siránkozó s jajveszékelő népséget,
39
bement és azt mondta nékik: Mit lármáztok, siránkoztok? A gyermek nem halt meg, csak alszik!
40
És kinevették öt. Ő pedig kiutasítván mindenkit, maga mellé vette a gyermeknek atyját, anyját s a maga társait és belépett a gyermek szobájába.
41
S megfogván a gyermek kezét, azt mondotta néki: Talita kumi! azaz: Leányom! Én mondom tenéked, kelj fel!
42
S a leányka rögtön felkelt és járt. Mert tizenkét éves volt. És szerfölött csodálkoztak.
43
De Ö erősen rájuk parancsolt, hogy tartsák titokban a dolgot; majd azt mondta, etessék meg a lányt.
← Chapter 4
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 6 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16