bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
/
1 Samuel 18
1 Samuel 18
Hungarian Bible - KIB 1935 - Kecskeméthy István
← Chapter 17
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 19 →
1
És mire elvégezte a Saullal való beszélgetést, Jónátán lelke belekapcsolódott a Dávid lelkébe; és úgy szerette őt Jónátán, mint a saját lelkét.
2
És magához vette őt Saul azon a napon; és nem engedte visszatérni atyja házához.
3
Jónátán pedig szövetséget kötött Dáviddal; mert úgy szerette őt, mint a saját lelkét.
4
Úgyhogy levetette Jónátán a felöltőt, mely rajta volt, és Dávidnak adta azt; ruháit is, még kardját, még kézívét, még övét is.
5
És mikor kivonult Dávid, mindenben, amire Saul küldötte őt, sikerrel szokott járni, tehát Saul a hadakozó emberek fölé helyezte őt; és tetszett az egész népnek és Saul szolgáinak is.
6
Mikor pedig bevonultak, mikor Dávid visszatért a filiszteus leveréséből, történt, hogy az asszonyok kimentek Izráel minden városából énekelve és körtáncot lejtve Saul elé, a király elé; dobokkal, vigassággal és tamburákkal.
7
És elkezdtek énekelni a táncoló asszonyok, és azt mondták: Leverte Saul az ő ezerét, És Dávid az ő tízezerét.
8
Erre nagyon fellobbant Saul, mert nem tetszett neki ez a beszéd, és azt mondta: Dávidnak tízezeret adnak, nekem pedig ezeret adnak; hát még csak a királyságot neki!
9
És Saul görbe szemmel nézte Dávidot attól a naptól fogva és tovább.
10
Történt pedig másnap, mikor Istennek egy gonosz lelke szállt Saulra úgy, hogy elragadtatásba esett bent a házban, és Dávid pengetett a kezével, mint máskor; a dárda pedig Saul kezében volt,
11
hogy elhajította Saul a dárdát és azt gondolta: A falhoz szegezem Dávidot. De Dávid elfordult előle kétszer;
12
és akkor félt Saul Dávidtól; mert az úr vele volt, Saultól pedig eltávozott. 13 Tehát eltávolította őt Saul magától és ezeredesévé tette; így ő vonult ki és ő vonult be a nép előtt:
13
- - -
14
és minden útjában szerencsés volt Dávid; mert az Úr vele volt.
15
Mikor Saul látta, hogy ő nagyon szerencsés; hát tartott tőle.
16
De egész Izráel és Júda szerette Dávidot; mert ő vonult ki és ő vonult be előttük:
17
azt mondta tehát Saul Dávidnak: Itt van az én nagyobbik lányom, Mérab, őt adom neked feleségül, csak légy nekem derék vitézem és harcold az Úr harcait; Saul ugyanis azt gondolta: Ne az én kezem legyen rajta, hanem legyen rajta a filiszteusok keze.
18
De Dávid azt mondta Saulnak: Ki vagyok én és mi az én életem, atyám nemzetsége Izráelben; hogy veje legyek a királynak?
19
De mikor eljött az idő, hogy Mérabot, Saul leányát Dávidnak adják; odaadták a meholáti Adriélnek feleségül.
20
Mikal pedig, Saul leánya, megszerette Dávidot; mikor ezt Saulnak megmondták, helyesnek látta a dolgot.
21
Ugyanis azt gondolta Saul: Neki fogom adni, hadd legyen az számára tőrré, hogy rajta legyen a filiszteusok keze; azt mondta tehát Saul Dávidnak: Másodszorra vőmmé leszel ma.
22
Szolgáinak pedig megparancsolta Saul: Beszéljetek Dáviddal titokban, mondván: íme a király kedvel téged, szolgái pedig mind szeretnek téged; most tehát légy vejévé a királynak.
23
Mikor Saul szolgái ezeket a beszédeket beszélték Dávid füleibe; azt mondta Dávid: A ti szemeitekben könnyű a királynak vejévé lenni? Mikor én szegény és jelentéktelen ember vagyok.
24
Mikor Saul szolgái jelentették neki, mondván: Ezt meg ezt mondta Dávid;
25
azt mondta Saul: Ezt mondjátok Dávidnak: Nem kíván a király jegyajándékot, csak száz filiszteus előbőrét a király ellenségein való bosszúállás végett; de Saul arra gondolt, hogy így a filiszteusok kezébe ejti Dávidot.
26
Mikor szolgái megmondták Dávidnak ezeket a beszédeket; helyesnek látszott Dávid szemeiben a dolog, hogy vejévé legyen a királynak. És még el sem teltek a napok
27
mikor Dávid felkelt és elment ő és emberei, és levágott a filiszteusokból kétszáz embert, és előbőrüket bevitte Dávid és hiánytalanul beszolgáltatta a királynak, hogy vejévé legyen a királynak; és Saul neki adta a leányát, Mikalt feleségül.
28
De mikor Saul látta és tudta, hogy az Úr Dáviddal van; és Mikal, a Saul leánya szereti őt:
29
akkor még jobban félt Saul Dávidtól; és ellensége lett Saul Dávidnak minden időre.
30
De mikor a filiszteusok fejedelmei kivonultak; valahányszor kivonultak, Dávidnak Saul minden szolgájánál nagyobb szerencséje volt, és így nagy becsben állott a neve.
← Chapter 17
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 19 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31