bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible 1971 (VSUZ) - Vida Sándor Újszövetség fordítása
/
Mark 6
Mark 6
Hungarian Bible 1971 (VSUZ) - Vida Sándor Újszövetség fordítása
← Chapter 5
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 7 →
1
És elindult innen és elment a hazájába, követték a tanítványai is.
2
És amint szombat lett, tanítani kezdett a zsinagógában és sokan hallgatták és elálmélkodtak, ezt mondták: honnét vette ez ezeket? és micsoda bölcsesség ez, mely neki adatott és a csodatevő erők, amik kezei által történnek?
3
(Avagy) nem az ácsmester ez, a Mária fia, Jakab és József, Júdás és Simon testvére? Ugye nővérei is itt vannak nálunk? És megbotránkoztak (megütköztek) benne.
4
És így szólt hozzájuk Jézus: csak a hazájában, a rokonai körében és a saját a saját házában nincs becsülete a prófétának,
5
nem is tehetett ott semmi csodát, csak néhány gyengélkedőt gyógykezelt kézrátétellel.
6
És csodálkozott azok hitetlenségén. És bejárta a környező falvakat sorra és tanított,
7
majd magához hívta a tizenkettőt és kezdte őket kiküldeni kettesével és teljhatalmat adott nekik a tisztátalan szellemeken,
8
és meghagyta nekik, hogy az útra semmit ne vigyenek, csak (egy) (vándor)botot, se kenyeret, se (koldus)tarisznyát, se rézpénzt az övükben,
9
hanem kössenek sarut, de ne vegyenek magukra két ruhát,
10
és ezt mondta nekik: ha valahol betértek egy házba, maradjatok addig ott, míg onnan tovább nem mentek.
11
És ahol nem fogadnak be titeket és nem hallgatnak rátok, menjetek el onnan, még a lábatokra tapadt port is rázzátok le, ellenük szóló tanúbizonyság-tételül,
12
és kimentek, hirdették, hogy új felismerésre kell térni (változtassák meg gondolkozásmódjukat)
13
és sok démont kihajtottak és sok gyengélkedőt kentek meg olajjal és részesítettek gyógykezelésben.
14
Hallott róla Heródes király is, mert ismertté vált a neve és ezt mondta: Bemerítő János kelt életre a halálból és ezért működnek benne a csodatevő erők.
15
Voltak pedig mások, akik ezt mondták, hogy Ő Illés, (ismét) mások pedig azt mondták, hogy egy a próféták közül.
16
Amikor meghallotta ezt Heródes, ezt mondta: akit pedig én lefejeztettem, az a János kelt életre.
17
Mert ez a Heródes fogatta el Jánost és kötöztette meg a börtönben testvérének Fülöpnek felesége, Heródiás miatt, akit feleségül vett,
18
mert János megmondta Heródesnek, hogy: nem szabad neked (feleségül) venned a testvéred feleségét.
19
Heródiás pedig megneheztelt rá, meg is akarta őt öletni, de nem tehette,
20
mert Heródes félt Jánostól, tudta, hogy igazságos és szent férfiú és védelmezte (vigyázott rá), és amikor hallgatta, sokszor zavarba jött, mégis szívesen hallgatta.
21
De eljött a kedvező alkalom napja, mikor Heródes születése napján lakomát adott főurainak és ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek.
22
És eljött Heródiás leánya és táncolt, megtetszett Heródesnek és vendégeinek (a vele asztalnál levőknek): a király pedig ezt mondta a leánynak: kérj (tőlem) amit akarsz és megadom neked,
23
meg is esküdött neki, hogy: bármit kérsz tőlem, megadom neked, akár királyságom felét is,
24
az pedig kiment és megkérdezte anyját: mit kérjek? Az pedig így felelt: Bemerítő János fejét,
25
és mindjárt bement sietve a királyhoz, megkérte, ezt mondta: azt akarom, hogy azonnal add nekem egy tálon a Bemerítő János fejét,
26
és bár nagyon elszomorodott a király, de esküje és az asztaltársaság (vendégek) miatt nem akarta elutasítani őt,
27
és mindjárt elküldött egy hóhért azzal a paranccsal, hogy hozza el János fejét, és az elment és lefejezte a börtönben,
28
és elhozta a fejét egy tálon, és odaadta a leánynak, és a leány odaadta azt anyjának,
29
és amikor a tanítványai ezt meghallották, eljöttek és a holttestet elvitték és egy sírboltba helyezték,
30
és összegyűltek az apostolok Jézushoz és hírt adtak neki mindenről, amiket tettek és amit tanítottak.
31
Ő pedig ezt mondta nekik: jertek velem külön egy puszta (elhagyatott) helyre és pihenjetek (nyugodjatok) meg egy kicsit, mert sok volt a jövő-menő, hogy még enni sem volt alkalmas idejük,
32
és elmentek hajóval egy puszta (elhagyatott) helyre, hogy magukban (külön) legyenek,
33
de sokan meglátták őket, amikor elindultak és rájuk ismertek és minden városból gyalog odasiettek és meg is előzték őket,
34
és amikor Jézus kiszállt, meglátta a nagy (nép)tömeget és megesett rajtuk a szíve, mert olyanok voltak, mint a juhok, pásztor nélkül és kezdte őket sok mindenre tanítani,
35
és már későre járt az idő, hozzá mentek a tanítványok, ezt mondták: elhagyatott ez a hely és az idő már későre jár,
36
bocsásd (küldd) el őket, hadd menjenek a környező tanyákra és falvakba, hogy ennivalót vásároljanak maguknak.
37
Ő azonban ezt válaszolta nekik: adjatok ti nekik enni, de ők azt mondták neki: tán elmenjünk és vásároljunk kétszáz dénárért kenyeret és úgy adjunk nekik enni?
38
Ő pedig ezt mondta nekik: hány kenyeretek van? menjetek, nézzétek meg! amikor megtudták, ezt mondták: öt és két halunk,
39
és elrendelte nekik, hogy telepítsenek le mindenkit csoportokba a zöld fűre,
40
le is telepedtek, külön-külön, százas és ötvenes csoportokban.
41
És Ő fogta az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égbe, áldást mondott és megtörte a kenyereket és (oda)adta tanítványainak, hogy tegyék eléjük, a két halat is szétosztotta, mindnyájuknak,
42
mindenki evett és jól is lakott
43
és tizenkét kosarat töltöttek tele a felszedett kenyérdarabokkal és a halakkal is.
44
Azok pedig akik a kenyerekből ettek, ötezren voltak (csak a) férfiak
45
és mindjárt kényszerítette a tanítványokat, hogy szálljanak a hajóba és előre keljenek át a túlsó partra, Betszaida felé míg Ő elbocsátja (szétoszlatja) a tömeget,
46
és (mikor) búcsút vett tőlük, elment a hegyre imádkozni.
47
Közben este lett, a hajó a tenger közepén volt és Ő egyedül a szárazföldön,
48
és amikor látta őket, hogy mennyire küszködnek (kínlódnak) az evezéssel, mert ellenszelük volt, a negyedik éjjeli őrségváltás idején elindult feléjük a tengeren járva, és el akart menni mellettük,
49
de amikor meglátták, hogy a tengeren jár, azt vélték, hogy kísértet és fölkiáltottak,
50
mert mindnyájan látták és nyugtalanság fogta el őket, Ő azonban mindjárt szólt hozzájuk: bátorság! (bátrak legyetek!) én vagyok, nehogy féljetek!
51
és belépett hozzájuk a hajóba és elült a szél és szerfölött elálmélkodtak magukban (az ámulattól nem tudtak hová lenni),
52
mert nem okultak a kenyerekből, mert meg volt keményedve a szívük,
53
és amikor átkeltek, a Genezáret földjére érkeztek és kikötöttek.
54
Mikor kiszálltak a hajóból mindjárt felismerték Őt,
55
és az egész környéket befutkosták, és kezdték hordágyakon a rosszullevőket odavinni, ahol hallották, hogy Ő ott van,
56
és ahová csak bement a falvakba vagy városokba, vagy tanyákra, kitették a piactérre a gyengélkedőket és segítségül hívták, hogy legalább ruhájának a szegélyrojtját érinthessék, és akik csak megérintették, megmenekültek bajuktól.
← Chapter 5
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 7 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16