bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
/
Job 22
Job 22
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
← Chapter 21
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 23 →
1
És felelt a temáni Elifáz, és így szólt:
2
„Lehet-e az embert Istenhez hasonlítani, még ha tökéletes is tudása?
3
Mi haszna van Istennek, ha igaz vagy, mit nyer azzal, ha utad tökéletes?
4
Talán istenfélelmed miatt fenyít meg téged és száll veled perbe,
5
és nem inkább nagy gonoszságod miatt, véghetetlen bűneid miatt?
6
Mert ok nélkül vettél zálogot testvéreidtől, elvetted a ruhát a mezítelenektől,
7
nem adtál vizet a fáradtnak s az éhestől megtagadtad a kenyeret,
8
karod erejével vetted a földet birtokodba, a legerősebb címén birtokoltad,
9
az özvegyeket üres kézzel menesztetted, az árvák karjait összezúztad.
10
Tőrökkel vagy ezért körülvéve, és félelem háborít meg hirtelen.
11
Azt hitted, hogy nem látsz sötétséget, s az árvíz rohama el nem borít?
12
‘Nem gondolod meg, hogy Isten magasabb az égnél s a csillagok teteje fölé emelkedik?’
13
És mondod: ‘Mit tud az Isten? A felhők homálya mögül tehet-e igazságot?
14
Felhők leplezik, és nem látja dolgainkat, ő az ég szélén jár-kel!’
15
Vajon az ősvilág ösvényét követed, amelyet gonosz férfiak tapostak,
16
akiket idő előtt ragadtak el, és áradás mosta el talajukat?
17
Azt mondták Istennek: ‘Hagyj minket békében!’ S úgy gondolták, hogy a Mindenható tehetetlen,
18
pedig ő betöltötte házaikat javakkal. Gondolatuk távol legyen tőlem!
19
Látják ezt az igazak és örvendeznek, s az ártatlan kigúnyolja őket.
20
‘Nemde semmivé lett dölyfük, és maradékukat tűz emésztette.’
21
Légy tehát Vele jóban és békességben, ennek majd igen jó gyümölcsét látod.
22
Fogadd el szájából a tanítást és tedd el szavait szívedbe!
23
Ha visszatérsz a Mindenhatóhoz, ha megalázod magadat, s eltávolítod a bűnt a sátradból,
24
ha olyannak veszed az aranyat, mint a port, s az ófírt, mint a patak kavicsait,
25
akkor a Mindenható lesz aranykincsed, és ő lesz ezüstöd bőségben.
26
Mert akkor a Mindenhatóban találsz gyönyörűséget, és Istenhez emelheted arcodat.
27
Ha könyörögsz hozzá, meghallgat, és megadhatod, amit fogadtál.
28
Amit felteszel magadban, sikerül, és útjaidon fény ragyog,
29
mert aki megalázza magát, dicsőségben lesz, s aki lesüti szemét, üdvösséget lel,
30
az ártatlan megszabadul, megmenekül keze tisztasága miatt.”
← Chapter 21
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 23 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42