bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
/
Job 3
Job 3
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 4 →
1
Ezután megnyitotta Jób a száját, elátkozta születése napját
2
és mondta:
3
„Vesszen a nap, amelyen születtem, az éj, amelyen mondták: ‘Fiú fogantatott.’
4
Legyen az a nap sötétség, Isten odafenn ne törődjék vele, napfény azon ne világítson.
5
Lepje el sötétség s a halál árnya, ülje meg sűrű felleg, és borítsa keserűség!
6
Sötét förgeteg vegye ez éjjelt birtokába; az év napjai közé be ne tudják, s a hónapokhoz ne számítsák!
7
Maradjon az az éjjel magtalan, vígság azon ne legyen;
8
átkozzák el azok, akik napot átokkal illetnek, akik készek felkelteni a Leviatánt!
9
Öltözzenek sötétbe hajnalának csillagai, várja a világosságot, de hiába, ne lássa hajnal hasadását,
10
mert nem zárta el az engem hordozó méhnek kapuját, mert nem tartotta távol szememtől a nyomorúságot!
11
Miért nem haltam meg a méhben? Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből?
12
Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők?
13
Így most csendben aludnék, békességben szenderegnék együtt
14
királyokkal, országok tanácsosaival, akik pusztaságot építettek maguknak,
15
vagy fejedelmekkel, akik aranyban bővelkedtek, akik ezüsttel töltötték meg házaikat.
16
Vagy mint az elásott idétlen gyermek, nem lennék többé, mint a magzat, amely nem látott napvilágot.
17
Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, és pihennek az erőben megfogyottak;
18
együtt vannak bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a börtönőr szavát.
19
Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától.
20
Mire való világosság a nyomorultnak és élet a keseredett léleknek?
21
Azoknak, akik várják a halált, de nem jő, és ásva keresik, jobban mint a kincset;
22
akik örülnének mérték nélkül, ha a sírt végre megtalálnák?
23
Mire való az élet a férfinak, akinek útja el van rejtve, akit Isten homályba burkolt?
24
Sóhajjal kezdem étkezésemet, mint víz árja ömlik hangos zokogásom;
25
mert amitől félve féltem, az elért engem, s amitől rettegtem, eljött reám.
26
Nem voltam álnok, nem hallgattam, nem nyugodtam, mégis rámborult a harag!”
← Chapter 2
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 4 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42