bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
/
Job 7
Job 7
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
← Chapter 6
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 8 →
1
Katonasor az ember élete a földön, és napjai olyanok, mint a napszámos napjai:
2
kívánkozik árnyék után, mint a szolga, és várja munkája végét, mint a napszámos.
3
Nekem is kárba veszett hónapok jutottak részemül, és keserves éjjeleket számlálok magamnak.
4
Ha lefekszem, kérdem: Mikor kelek újra? Majd várom az estét, és mire beáll a szürkület, jóllakom kínnal.
5
Rothadásba, por szennyébe öltözik a testem, bőröm elszárad és összezsugorodik.
6
Napjaim gyorsabban szaladnak, mint a takács vetélője, és remény nélkül eltűnnek.
7
Emlékezzél meg, hogy életem már csak lehelet, és szemem nem lát többé boldogságot.
8
Nem lát engem többé ember szeme; mire rám veted szemedet, már nem vagyok.
9
Amint a felhő elenyészik, elmegy, úgy nem jön fel többé, aki alászállt az alvilágba;
10
nem tér már vissza házába, és otthona nem látja többé viszont.
11
Ezért én sem türtőztetem számat, szólok lelkem gyötrelmében, panaszkodom lelkem keservében:
12
óceán vagyok-e vagy szörnyeteg, hogy börtönbe vetsz engem?
13
Ha gondolom: Majd megvigasztal fekvőhelyem, könnyebbségem lesz, ha elmerengek ágyamon,
14
akkor álmokkal rettegtetsz és rémlátással rémítesz,
15
úgyhogy inkább megfulladást áhít a lelkem, és halál után epednek csontjaim.
16
Undorodom! Nem kívánok tovább élni! Kímélj meg, hisz merő semmi az életem!
17
Mi is az ember, hogy nagyra tartod, és érdemesnek látod vele törődni,
18
minden reggel meglátogatod, és minduntalan próbára teszed?
19
Még meddig tart, hogy nem kímélsz, és nem engeded, hogy nyugodtan nyelhessem le nyálamat?
20
Vétkeztem? Mit tettem ezzel neked, óh emberek Őre! Miért tettél céltábládnak, hogy terhe lettem önmagamnak?
21
Miért nem törlöd el a vétkemet, és miért nem veszed el a bűnömet? Lám — most a porba térek megnyugodni, és ha holnap keresel, már nem leszek!”
← Chapter 6
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 8 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42