bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
/
Job 30
Job 30
Hungarian Bible (KNB) 1997 - Káldi Neovulgata Bible
← Chapter 29
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 31 →
1
Most pedig olyanok űznek belőlem csúfot, akik korban utánam vannak, akiknek atyáit nem tartottam arra érdemesnek, hogy nyájam kutyái közé állítsam!
2
Semmire sem mennék kezük erejével, még az életre sem látszanak méltóknak,
3
ínségtől és éhségtől aszottak és a sivatagon tengődnek, mocskosok az ínségtől s a nyomorúságtól,
4
füveket és fakérget rágcsálnak, és borókagyökér a kenyerük,
5
a völgyekben tépik őket, és ha egyre ráakadnak, odafutnak nagy hűhóval.
6
A hegyi folyók vadonjaiban laknak, a föld üregeiben és kavicsokon;
7
még örömet is találnak ebben, és élvezetnek veszik, hogy tövisek alatt laknak;
8
balgák, senkik fiai, akik számba sem jönnek a földön.
9
Most, íme, ezek faragnak rám nótákat és vesznek a nyelvükre engem.
10
Irtóznak, messze húzódnak el tőlem, nem átallják, hogy képembe köpjenek,
11
mert Isten megnyitotta a tegezét és rám lőtt, számba zabolát vetett.
12
Jobbom felől hirtelen rám szakadtak csapásaim, s elgáncsolták lábamat; elnyomtak útjaikkal, mint valami árvízzel,
13
széthányták ösvényeimet, leselkedtek utánam és legyűrtek, és nem volt, aki segítsen.
14
Rám rohantak, úgy mint a faltörésen és a megnyitott ajtón át, ide hömpölyögtek, hogy nyomorgassanak.
15
Semmivé lettem; elragadtad kívánságomat, mint a szél, boldogságom elvonult, mint a felhő.
16
Most pedig önmagát emészti a lelkem, és megragadnak az ínség napjai.
17
Fájdalom járja át csontjaimat éjjel, s akik rágódnak rajtam, nem pihennek.
18
Sokaságuk miatt tönkremegy a ruhám, körülvettek engem, mint a ruha fejnyílása.
19
Sárhoz lettem hasonló, olyan vagyok, mint a por és hamu.
20
Kiáltok hozzád, de nem hallgatsz meg engem, állok előtted, de nem vetsz ügyet rám.
21
Kegyetlen lettél hozzám, és kemény kézzel fordulsz ellenem.
22
Felemeltél, szél hátára kaptál, azután levágtál erővel.
23
Tudom, hogy átadsz a halálnak, hol hajlék van minden élő részére.
24
Te azonban nem az ő megrontásukra nyújtod ki kezedet és ha összeroskadnak, te leszel a megmentő!
25
Sirattam hajdan azt, akinek kemény volt a napja, és sajnálta lelkem a szegényt.
26
Jót reméltem, de rossz jött rám, fényt vártam, de sötétség tört elő.
27
Forr a bensőm és nem tud megnyugodni, nyomor napjai törtek rám.
28
Szomorúan járok, napfény nélkül, felkelek a gyülekezetben és kiáltok.
29
Testvére lettem a sakáloknak és társa a struccmadaraknak.
30
Megfeketült rajtam a bőröm, és láztól kiégtek csontjaim.
31
Zokogásra fordult a lantom, és sírásra fuvolám szava!
← Chapter 29
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 29
Chapter 30
Chapter 31
Chapter 32
Chapter 33
Chapter 34
Chapter 35
Chapter 36
Chapter 37
Chapter 38
Chapter 39
Chapter 40
Chapter 41
Chapter 42
Chapter 31 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42