bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
Acts 4
Acts 4
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 3
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 5 →
1
De míg ők a néphez szóltak, odamentek hozzájuk a papok, a templomőr s a szadduceusok
2
és amiatt való bosszúságukban, hogy a népet tanítják és Jézusban a halálból való feltámadást hirdetik,
3
elfogták s bebörtönözték őket másnapig, mert már este volt.
4
Hanem azért az igének hallgatói közül sokan hittek s a férfiak száma mintegy ötezerre szaporodott.
5
Másnap aztán egybegyűltek az ő vezéreik, a vének és a Jeruzsálemben lévő írástudók,
6
úgyszintén Annás, a főpap, továbbá Kajafás, János és Sándor, szóval az egész főpapi nemzetség.
7
S középre állítva megkérdezték őket: Micsoda hatalom avagy név által cselekedtétek ezt?
8
Erre Péter, tele Szent Lélekkel, így válaszolt nékik: Népünk vezérei, Izrael vénei!
9
Ha mi most egy beteg emberen véghezvitt jócselekedetünkért hallgattatunk ki s arra kell felelnünk, hogy az mimódon gyógyult meg,
10
vegyétek tudomásul Izrael egész népével együtt mindnyájan, hogy ez, az ő egészségének örvendve, ama názáreti Jézus Krisztus neve által áll előttetek, akit ti megfeszíttettetek, de akit az Isten feltámasztott a halálból.
11
Ő az akit ti építők megvetettetek, aki szegletkő lelt,
12
s nincs senki másban üdvösség, mert nem is adatott más név az ég alatt az emberek között, mely által üdvözülhetnénk,
13
Mikor azok Péter s János eme bátor fellépését látták s meggyőződtek arról, hogy írástudatlan s avatatlan emberekkel van dolguk, csodálkoztak és rájuk ismertek, hogy Jézus hívei,
14
de a mellettük álló gyógyult embert látva, nem tudtak egy szót sem szólni ellenük.
15
Kiküldték hát őket a gyűlésből s maguk között tanakodtak:
16
Mit tegyünk ez emberekkel? Azt, hogy nyilvánvaló csodát tettek, egész Jeruzsálem tudja s mi sem tagadhatjuk.
17
De hogy a dolognak híre tovább ne terjedjen a nép között, szigorúan parancsoljunk rájuk, hogy e nevet többé senki emberfia előtt ne merjék említeni.
18
S behívatván őket, rájuk parancsoltak, hogy a Jézus nevében egy szót se szóljanak, ne is tanítsanak.
19
Péter és János azonban azt felették nékik: ítéljétek meg ti magatok, helyes dolog-e ha Isten előtt állva, inkább néktek engedelmeskedünk, mint az Istennek?
20
Lehetetlen nem hirdetnünk, amit láttunk és hallottunk.
21
Erre azok, nem találván módot megbüntetésükre, megfenyegették s a nép hangulatával számolva, elbocsátották őket, mert mindenki dicsőítette az Istent a megtörtént dolgokért,
22
lévén azaz ember, akin a gyógyítás csodája történt, több negyvenévesnél.
23
A szabadonbocsátottak visszatértek övéikhez és tudtukra adták a főpapok és vének határozatát.
24
S mikor azok ezt hallották, egy szívvel lélekkel felfohászkodtak Istenhez, mondván: Urunk! Mennynek, földnek, tengernek és mindeneknek teremtő Istene!
25
Te, ki Dávidnak, a te szolgádnak ajakával mondottad: Miért dühöngenek a pogányok S miért törik fejüket a népek hívságos dolgokon?
26
Felkeltenek a föld királyai És a fejedelmek egybegyülekeztek Az Úr ellen és az ő Krisztusa ellen.
27
Bizony egybegyűltek szent Fiad a Jézus ellen, akit te felkentél, Heródes és Poncius Pilátus a pogányokkal és Izrael népével,
28
hogy a te akaratodnak és tanácsodnak eleve elrendelt dolgát végrehajtsák.
29
Most hát, Urunk, te lásd fenyegetésüket; szolgáidnak pedig add, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet.
30
Nyújtsd ki karod: gyógyíts, tégy jelt, csodát, szent Fiad, a Jézus neve által.
31
Könyörgésükre megrendült gyülekező helyük és mindnyájan tele lettek Szent Lélekkel és hirdették teljes bátorsággal az Isten igéjét.
32
A hívők közönségének pedig szíve, lelke egy volt és nem akadt köztük, aki a vagyonát magáénak mondta volna. Mindenük közös volt.
33
És az apostolok nagy, hatalmas bizonyságot tettek az Úr Jézus feltámadásáról s a kegyelem teljessége szállt mindenikükre.
34
Nem volt kőztük egy szűkölködő sem. Akinek földje vagy háza volt, eladta s
35
az árát elhozva, letette az apostolok lábához. Mindenkinek annyit adtak, amennyire éppen szüksége volt.
36
Így járt el az a József is, akit az apostolok Barnabásnak, magyarul Vigaszfinak hittak és aki lévita, származása szerint ciprusi volt,
37
eladta mezei birtokát s az árát elhozva, letette az apostolok lábához.
← Chapter 3
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 25
Chapter 26
Chapter 27
Chapter 28
Chapter 5 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28