bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
Luke 2
Luke 2
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 1
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 3 →
1
Ekkor jött a parancsolat Augusztus császártól, hogy az egész földnek népe írattassék össze.
2
Ez az a első összeírás Kvirinus szíriai helytartóságának idejében történt.
3
Elment hát mindenki az iratkozásra, mégpedig a maga városába.
4
Felment József is Galileából, Názáretnek városából Júdeába, Dávid városába, neve szerint Betlehembe, mert ő a Dávid házából és nemzetségéből való volt,
5
hogy beiratkozzék Máriával, eljegyzett s várandós feleségével.
6
Ottlétük alatt azonban Mária lebetegedett
7
és megszülvén elsőszülött fiát, bepólyálta s jászolba fektette, minthogy a szállóban nem volt hely számukra.
8
Pásztorok is voltak azon a vidéken, akik a szabad ég alatt tanyáztak s éjjel a nyájukra vigyáztak.
9
S íme, hogy az Úrnak angyala leszállott hozzájuk s az Úr dicsősége körülvette őket, szörnyen megijedtek.
10
De az angyal azt mondotta nékik: Ne féljetek! Nagy örömhírt mondok néktek és az egész népnek!
11
Ma született meg Üdvözítőtök, az Úr Krisztus, Dávid városában. Megtaláljátok a csecsemőt
12
s ez néktek a jel! - pólyába takarva s jászolba fektetve.
13
Erre nagy hirtelen a mennyei seregek sokasága csatlakozott az angyalhoz s felzendült ajkukról ez az Istent magasztaló ének:
14
Dicsőség a mennyben az Istennek S békesség a földön a jó emberek közt!
15
Aztán, amint az angyalok felszálltak a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: Menjünk be hat Betlehembe! Lássuk meg, mi történt, mi az, amit az Úr megjelentett nékünk?
16
El is mentek nagy sietve és megtalálták Máriát, Józsefet s a jászolban fekvő csecsemőt.
17
S ezt látva, a kis gyermekről nékik mondottakat, szerteszét hirdették
18
és akik hallották, mind elcsodálkoztak a pásztorok beszédén.
19
Mária minden szót megjegyzett és szívébe vésett.
20
A pásztorok pedig hazatértek s dicsőítették, áldották az Istent a híradás szerint hallott és látott dolgokért.
21
Nyolc nap múlva aztán körülmetélték a kisgyermeket, s ahogy az angyal nevezte, még mielőtt a világra jött volna, Jézusnak nevezték.
22
A mózesi törvény szerint való tisztulás napjainak elteltével pedig felvitték Jeruzsálembe, hogy az Úrnak bemutassák,
23
amint meg van írva az Úr törvényében: Minden elsőszülött fiú az Úrnak szenteltessék
24
s hogy ugyancsak az Úr törvénye alapján meghozzák az egy pár gerle Vagy két fiókgalamb áldozatot.
25
Volt Jeruzsálemben egy Simeon nevű, igaz, istenfélő ember, aki várton várta Izrael vigasztalását, s akiben a Szent Lélek lakozott.
26
Ennek a Szent Lélek megjelentette, hogy nem hal meg addig, amig meg nem látja az Urnák Krisztusát.
27
A Szent Lélektől hajtva, felment tehát a templomba, s mikor a kis Jézust bevitték szüléi, hogy a törvény szokásának eleget tegyenek érette,
28
karjára vette öt s az Istent áldva megszólalt:
29
Most már Uram, elbocsátod a te szolgádat Igéd szerint, békességgel,
30
Mert látták szemeim üdvözítésedet,
31
Amit készítettél minden nép szemeláttára
32
Fényes szövétnekül a pogány népeknek, S dicsőségül a te Izrael népednek.
33
Jézus atyja s anyja csodálkozott azon, amit felőle mondottak.
34
És Simeon megáldotta őket s így szólt Máriához, az ő anyjához: Lásd, e gyermek sokakra nézve elbukás, felkelés s ellenmondás jele Izraelben.
35
Sőt a te lelkedbe is bele nyilallik az éles fájdalom, hogy a szívek sokát tépő gondolatok napfényre jöjjenek.
36
Volt ott egy Áser nemzetségéből való prófétaasszony is, Anna, Fanuel leánya. Öreg volt már. Hajadon korától fogva hét évig élt a férjével
37
s most már mintegy nyolcvannégy éves özvegy volt. A templomot járta szüntelen, böjtölt, imádkozott, éjjel-nappal az Istent szolgálta.
38
Ez is épp akkor jött oda és az Urat dicsőítve, ő felőle beszélt mindazoknak, akik a váltságot várták Jeruzsálemben.
39
Mikor aztán elvégezték minden dolgukat az Úrnak törvénye szerint, visszatértek Galileába, a maguk városába, Názáretbe.
40
A kis gyermek pedig növekedett és megtelve bölcsességgel, megerősödött lélekben s az Isten kegyelme volt vele.
41
A szülei évről-évre felmentek Jeruzsálembe a páskaünnepre.
42
Tizenkétéves korában az ünnepszokást megtartva, őt is felvitték magukkal.
43
De mikor az ünnepnapok elmúltak s hazafelé vették az útjukat, a gyermek Jézus ott maradt Jeruzsálemben és az ő szülei nem vették ezt észre,
44
sőt abban a hiszemben, hogy az útitársak közt van, már egy napi járó földet tettek s akkor aztán a rokonok s ismerősök közt keresték.
45
De mert nem akadtak reá, visszatértek Jeruzsálembe, hogy megkeressék.
46
Három napba telt, míg megtalálták a templomban. A mesterek között ült s hol hallgatta, hol kérdezte őket.
47
Akik pedig hallgatták öt, mindnyájan bámulták eszét, feleletét.
48
Láttára a szülék egész odalettek s az anyja ezt mondta néki: Fiam! Mért tetted ezt velünk? Lásd, atyád s én búval, gonddal kerestünk tégedet.
49
Erre azt felelte nékik: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy énnékem az én Atyám dolgával kell foglalkoznom.
50
De ők nem értették meg ezt a mondását.
51
S útra kelvén velük, elment Názáretbe s engedelmeskedett nékik. Anyja pedig mindezt elméjébe véste.
52
S Jézus növekedett bölcsességben, korban, Isten s ember előtt való kedvességben.
← Chapter 1
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
Chapter 3 →
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24