bible
ra
🌐 Language
English
Español
Français
Deutsch
Português
Italiano
Nederlands
Русский
中文
日本語
한국어
العربية
Türkçe
Tiếng Việt
ไทย
Indonesia
All Languages
Home
/
Hungarian
/
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
/
Luke 24
Luke 24
Hungarian Bible (MRUZ) 1925 - Dr. Masznyik Endre Újszövetség fordítása
← Chapter 23
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
1
Vasárnapra virradóra azonban a beszerzett illat szerekkel a sírbolthoz mentek.
2
De a követ a sírbolttól elhengerítve találták.
3
S beléptükkor az Úr Jézus holttestének csak hült helyét látták.
4
Megdöbbenésüknek e kínos percében történt, hogy két fényes ruhába öltözött férfi állt eléjük s
5
amint ijedtükben a földre borultak, azt kérdezték tőlük: Miért keresitek az élőt a halottak közt?
6
Nincs itt! Feltámadt! Emlékezzetek csak vissza,
7
mit mondott ö néktek, mikor még Galileában volt? Az emberfiának a bűnösök kezébe kell adatnia, megfeszíttetnie és harmadnapon feltámadnia.
8
S visszaemlékeztek az ő szavaira.
9
A sírbolttól hazatérve, mindent elmondottak a tizenegy tanítványnak és a többieknek.
10
Mária Magdolna, Johanna, továbbá Mária, a Jakab anyja s ezeknek társai voltak azok, akik e hírt az apostoloknak, megvitték.
11
Hanem azok üres fecsegésnek tartották a beszédüket és nem hittek nékik.
12
De Péter felkelt és elfutott a sírbolthoz s mikor betekintett, csak a lepedőket látta s magában elcsodálkozva a történtek felett, távozott.
13
Ketten pedig ö közülük ugyanazon napon, egy Jeruzsálemtől hatvan stádiumra lévő Emmausz nevü falunak tartottak
14
s beszélgettek maguk között mindezen megtörtént dolgokról.
15
És amint így beszélgettek s tanakodtak, maga Jézus is hozzájuk szegődött s velük ment az úton.
16
De a szemük befogódott, hogy meg ne ismerjék öt.
17
És ö megkérdezte tőlük: Mit tárgyaltatok magatok között útközben s miért vagytok olyan szomorúak?
18
Egyikük, névszerint Kleofás, így válaszolt néki: Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott e napokban?
19
Nos, - kérdé ugyan mi? Hát - felelték - a názáreti Jézus dolga, aki szavára s tettére nézve hatalmas próféta volt az Isten, s az egész nép előtt.
20
Főpapjaink és főembereink halálra ítélték, megfeszítették,
21
mi ellenben reméltük, hogy ő az, aki megváltja Izraelt. Egyébiránt ma a harmadnapja, hogy ez történt.
22
Aztán néhány közülünk való asszony is reánk ijesztett. Korán reggel ott jártak a sírnál,
23
de holttestét nem találván, hazatértek, mondván, hogy angyallátomásuk is volt s az angyalok állították, hogy ő él.
24
Néhány társunk el is ment a sírhoz s úgy találták, ahogy az asszonyok mondották; őt magát azonban nem látták. Erre azt mondotta nékik:
25
Óh, ti balgatagok s restek hinni mindazt, amit a próféták mondottak!
26
Hát nem ezt kellett-e Krisztusnak elszenvednie, hogy megdicsőülhessen.
27
És kezdve Mózesen s a többi prófétákon, minden reá vonatkozó írást megmagyarázott ő nékik.
28
Eközben már ama falu közelébe értek, ahová tartottak és ő úgy tett, mintha tovább szándékoznék menni.
29
De azok kérlelték, mondván: Maradj velünk! Immár esteledik, a nap lehanyatlott.
30
És ő bement, hogy velük maradjon. Mikor aztán az asztalhoz telepedtek, fogta a kenyeret, megáldotta, megtörte és odaadta nékik.
31
szemük megnyílt és megismerték őt, de ő látatlanul eltűnt.
32
S csak úgy maguk közt suttogták: Nem gyúlt-e lángra a szívünk, mikor útközben hozzánk szólt és az írást magyarázta nékünk?
33
S útrakelve még abban az órában, visszatértek Jeruzsálembe s együtt találták a tizenegy tanítványt és társaikat,
34
akik e szókkal fogadták őket: Az Úr valóban feltámadt: Simon látta.
35
Ők meg elbeszélték az útközben történt dolgokat s azt is, hogy miként ismertek rá a kenyértörésről.
36
S mialatt ezt elbeszélték, maga Jézus, megállt közöttük és azt mondotta nékik: Békesség néktek!
37
De ijedtükben és féltükben azt hitték, hogy lelket látnak.
38
Ekkor azt mondotta nékik: Miért háborogtok? Hogy jut eszetekbe ilyen gondolat?
39
Nézzetek kezemre, lábamra! Hisz én vagyok! Tapogassatok és vizsgáljatok meg! A léleknek nincs húsa és csontja!
40
Nekem pedig amint látjátok, van. S ezt mondva, megmutatta nékik kezét is, lábát is.
41
Sőt, mert az örömtől még mindig hitetlenkedtek és csodálkoztak, megkérdezte tőlük: Van-e itt valami ennivalótok?
42
Erre egy darab sült halat s lépesmézet adtak oda néki.
43
Elvette s megette szemük láttára.
44
Majd így szólt hozzájuk: Ezt mondottam néktek, mikor még veletek voltam: be kell teljesedni mindennek, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a próféták és a zsoltárok könyvében.
45
Majd világot gyújtott lelkükben, hogy megértsék az írást.
46
S azt mondotta nékik: így van megírva. Így kellett a Krisztusnak szenvednie, s harmadnapon a halálból feltámadnia
47
s így kellett hirdetni az ö nevében a megtérést és a bűnök bocsánatját minden nép között Jeruzsálemtől elkezdve.
48
Ti vagytok erre a tanuk.
49
Én pedig elküldöm rátok az én Atyám ígéretét. Maradjatok Jeruzsálem városában, amíg mennyei erővel teltek meg.
50
Azután kivitte őket Betániáig s felemelve kezét, megáldotta őket
51
S áldás közben elvált tőlük, - a mennybe vittetett.
52
Ők pedig, mint imádói, visszatértek nagy örömmel Jeruzsálembe s
53
járták a templomot szünes-szüntelen, dicsérvén és áldván az Istent. Ámen.
← Chapter 23
Jump to:
Chapter 1
Chapter 2
Chapter 3
Chapter 4
Chapter 5
Chapter 6
Chapter 7
Chapter 8
Chapter 9
Chapter 10
Chapter 11
Chapter 12
Chapter 13
Chapter 14
Chapter 15
Chapter 16
Chapter 17
Chapter 18
Chapter 19
Chapter 20
Chapter 21
Chapter 22
Chapter 23
Chapter 24
All chapters:
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24